ÉLŐKÉP (a címekre klikkelve megtekinthetők a képek!)

 

a) Nyilas Misi pakkot kapott
b) Dobozolás Tótéknál
c) Kirké disznóvá változtatja Odüsszeuszt és társait
d) Zrínyiék a harsonaszóra kikelnek sírjukból (Új Zrínyiász)
e) "Minden asszony fennforog a bástyán" - egri nők a forró levessel
f) Toldi a vendégoldallal mutatja az utat Budára Laczfi nádornak

 

DOLGOZATÍRÁS (PARÓDIA)


Feladat:
 Jellegzetes dolgozat készítése, amelyben típushibák vannak
 A dolgozat tanári bírálatának elkészítése

Témák:
    a) Ady honfoglalási eposzának magyarságképe
    b) A posztmodern Mikszáth
    c) Poétikai problémák Arany erotikus verseiben
    d) Életöröm, hedonizmus József Attila költészetében
    e) Két harcostárs: Ady és Kosztolányi sírig tartó barátsága
    f) A hitvesi hűség példái Madách életében és művében

A művek:


a) Ady honfoglalási eposzának magyarságképe
Ady Endre az, aki az egyik legnagyobb költőnk. Mint tudjuk apja, Ady Lőrinc hétszilvafás nemes, édesanyja Pásztor Mária, akit nagyon szeretett. És "Édesnek" nevezett. Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, mert többet járt a kávéházakba, mint iskolába. Szerelme volt - többek között - Léda (Szendrey Anna) és Csinszka (Csapó Júlia).
 Már otthon, a szülői házban hallott a honfoglalókról. Ezért is nevezi magát Gőg és Magóg fiának. És még a házuk ablaka is a temetőre nézett, tehát jól ismerte a végzetes magyar sorsot.
 Honfoglalási eposzának fő helyszíne a Vereckei-hágó, és azt akarja mondani, hogy Verecke híres útján jöttem én is. Már innen, a hegytetőről látták Árpád magyarja (pl. Muszáj Herkules, Tökmag Jankó, Koppány, Vazul, akinek sajnos fülébe forró ólmot öntöttek később, és ős Kaján disznófejű Nagyúr) hogy tejjel-mézzel folyó Kánaánba érkeztek. Olyan üdvrivalgásban törtek ki - ami egyébként ősmagyar dal -, hogy a költő azóta is hallja. A Tisza-parton dolgosan éltek: ezt bizonyítják: gémeskút, malom-alja, fokos. Voltak hitványak, akik ezt megunva Dévénynél ki akartak törni, hogy megszerezzék Szent Margitnak az Álom-lovagot, esetleg egy asszonyos könnyes, csókos trubadúrt. Az eposzban egyébként ez a szerelmi szál. Vannak benne hasonlatok. Metaforáiból kivillannak a hazafiság dolgai. Az eposzi küzdelmet isten haragja döntötte el - a dea sex machina később következik el: nevezetesen Mohácsnál. Pl. Nekünk Mohács kell.
 Azóta is bolyong a vágtató volgai lovas képében megjelenő harcos ősmagyar példakép, az eltévedt lovas, és nem találja helyét a magyar Ugaron. Lelke a pányván.
 Az eposz tanulsága az, hogy azért nehéz megtalálnunk a helyünket, mert még a honfoglaláskor is rettentően bonyolult volt a történelmünk. Olyan, mint mag a hó alatt.
 Számomra példakép az eposz, Ady és a magyarság.

Bírálat:
Életrajzi háttérbe ágyazva közelítette a témát. Alapos műsmeretet, sőt történelmi tudást tükröz a munka. Jól domborítja ki Ady magyarság-képének összetettségét, ambivalenciáját. Megfelelő terminológia - némi pontatlansággal -, kisebb nyelvi hibák (egyeztetés) jellemzik. Helyesírása kiváló.
T.: jó  Ny.: jó

 

b) A posztmodern Mikszáth
Mikszáth Kálmán a szabadságharc éveiben született és 1910-ben halt meg, tehát posztmodern író. Már gyermekkorában feltűnt anekdotázó modorával és ezen a poszton modernsége is kitartónak bizonyult. Történeteit szülőfaluja meséiből szőtte posztmodern palóc kontextussá. Ezekkel azt próbálta kifejezni, hogy mennyire szereti hazáját. Érzéseit azzal nyomatékosítja, amikor kihangsúlyozza, hogy palóc parasztnak még mindig jobb lenni, mint tót atyafinak.
 Például egyik művében szerepel egy esernyő, melynek szimbolikájában a freudi archetípusok és a nagyvárosi lét egzisztenciája ötvöződik kiváló egységben. Máskor az előző bíró sírköve nyomja agyon az új bírót, amely súlyos tanulság minden bíró számára, így mindannyiunk számára, akik saját szerencsénk kovácsi vagyunk. És ezért is posztmodern. Legalábbis nekem ez a véleményem.
 Végül még azt szerettem volna mondani, hogy más írók is írtak, de nem olyan jól.
 Nekem tetszenek Mikszáth művei, mert úgy érzem, rólam is szólnak az ő posztmodern művei.

Bírálat:
(Én nagyon szeretem a tanítványaimat, különösen ilyenkor, hajnali 1/2 3-kor.)
Lássuk csak: ismeri az életrajzot, ennek fényében próbál teljes pályaképet rajzolni. Írása a tanultak elsajátításáról és olvasmányélményről tanúskodik, használja a terminusokat. Dolgozatának címet ad, és bekezdésekre tagolja. Olyan, mintha mi írtuk volna:
  jeles, jeles.

 

c) Poétikai problémák Arany erotikus verseiben
Arany János 1817-ben született. Meghatározott színt képviselt a 19. századi költészet színes palettáján.
 János szülők gyermeke, ezért nagy szerepet játszott az életében az erotika. költészetét két részre oszthatjuk, a koraerotikus és posterotikus korszakra. Preerotikus korszakról az ő esetében nem beszélhetünk, hiszen gyermekként a Nagy Szalon bár körülvette, ámde nem szerette.
 Verseiben kimutatható a freudi hatás, költészetének alapélménye az örömelv. Ezt balladáiban szeretném kimutatni.
 Költészetének íve van. Bevezetés, tárgyalás, befejezés, pontosabban bevezetés tárgyalás nélkül, zárlat. Minden balladája erről szól, különösen az erotikusak.
 A Vörös Rébékbe Sinkó Tera figurájában egy falusi cafka domborodik ki. A költő ezzel azt akarta mondani, hogy holló a hollónak farkasa, azaz a tisztesség ritka, mint a fehér varjú.
 A Varró lányok még bátortalanabb ballada, még csak befűzik a tűt, a Szőke Panniban felmennek az emeletre, de ez nem elég, az Ágnes asszony a kielégületlenség szimbóluma, és ez egészen Kund Abigél hosszú, hegyes tőréig eltart.
 A fentiek egyben poétikai problémák is, mert a poéta nem tudta, hogy a körkörös, a párhuzamos vagy a többszólamú figura-é a jobb.
 Jellegzetes kellék a homály, mert ekkor még homályban csinálták, a verset is.
 Engem izgatnak Arany János erotikus versei.

Bírálat:
A dolgozat kielégítő.

 

d) Életöröm, hedonizmus József Attila költészetében
A magyar irodalom legnagyobb költője Budapesten született 1905-ben, a költészet napján. Ahogy a költészetében is megmutatkozik, nehéz gyerekkora tele volt örömökkel, mert amikor a mama jött Öcsödre látogatni, a cseresznyefán fogadta, és az Etus hiába hívta, hogy a kedves anyánk szerint az a néni a mi anyánk. Jól éltek, hisz az egyik lírájában felhozza a libacombot is, meg attól is az életöröm járta át, hogy két neve is lett neki, mint a menőknek.
 A nőkkel is örömben élt, sok nője volt, dúskált bennük és a bárányganéban, örömében azt sem tudta, mit csináljon. Erről a lelkében fortyogó rettenetes küzdelemről sok versszakokban nyilatkozott a költő.
 A hedonizmusban is diadalmaskodott a költő, akár csak Zrínyi, aki a dédunokája által írt regényből hősiesen kirohant. Hősiesen szembeszállt a tehervonattal is.
 Én nagyon szeretem József Attilát, nagyon tetszenek a versei, mert szépen írja meg, amit kigondol, és nagyon hedonista is.

A bírálat vázlata:
- nagyon örülök
- címnek megfelelő, a lényeget ragadta meg
- visszamondta, amit hallott
- szóismétlés
- hedoniz + heroiz párhuzam
- összegzés. mélyen érthető és egyéni

 

e) Két harcostárs: Ady és Kosztolányi sírig tartó barátsága
Ady Endre (született hat ujjal az 1870-es években Érden, apja szegény sorsú parasztember, Ady Lőrinc, anyja, Hrúz Mária, aki nagyon szerette őt, és törte a magyart) a magyar irodalom gyöngyszeme a mai napig. Ady Endre volt Párizsban, de Kosztolányit nem ott ismerte meg, mert ott egy nővel volt, akit versében Lédának nevez. Kosztolányi viszont a Nyugat újság egyik legjelentősebb költője, és vállvetve harcolt Ady Endrével a magyar költészet megújításáért. Meg is újították, miközben sírig tartó barátságot kötöttek. Mármint Ady sírjáig. Kosztolányi Dezső ugyan több regényt írt, mint Ady Endre, de prózájukban mind a ketten foglalkoztak a nők (cselédek és táncosnők) sanyarú életének bemutatásával (lásd Mihály Rozália csókja, valamint Édes Anna.) Mind a ketten élvezték az életet (úgymint nők, dohány, bor), de Ady Endre jobban, ezt súlyos betegsége is bizonyítja, igaz, Kosztolányi Dezső is belebetegedett, de szerencsére később.
 Mind a ketten harcoltak az I. világháború ellen, erről tanúskodnak verseik. Harcuk egymás ellen is kiélesedett, erre bizonyság, hogy Ady megtámadta egy tollal Kosztolányi Dezsőt 1924-ben. Harcos barátságuk ékes bizonyítéka ez a toll és az a csokornyakkendő, amit Kosztolányi Dezső halála után Ady Endrétől kapott.
 Mind a két költőt nagyon szeretem, mert sok értékes verset és m?vet írtak.

Bírálat:
A jelölt apró bizonytalanságokkal ugyan, de ragyogóan elhelyezi a két költőt térben és időben. Érezhető a két költő fölfelé ívelő pályájának párhuzamos megrajzolásának szándéka. A dolgozat írója műnemekben való jártassága kissé hiányos, de műismerete némi jóindulattal elfogadható.

 

f) A hitvesi hűség példái Madách életében és művében
 Madách Imre, a legnagyobb magyar költő, 1835-ben született Balassagyarmaton. Korán árvaságra jutott, s fél szemére megvakult, amit egy himlő okozott neki. Mint tudjuk, Homérosz is vak volt, ezért őt nevezzük a Magyar Homérosznak.
 Madách főleg regényeket írt, fő műve a Különös házasság, ez a legfontosabb fő m?ve. Másik legfontosabb fő m?ve az Ember tragédiája című vers. Madách azt akarja itt leírni, hogy a hitvesi hűségnek nagyon példát mond. Főleg Lucifer és Ádám párbeszédes dialógusával mutat rá erre. Ádám azt mondja, hogy a nő mindig hűséges - mint Madách felesége is -, ezt írja le művében. Nem úgy, mint mai napság, amikor mindenki válik.
 Éva alakját feleségéről, Szendrey Annáról - akinek álneve Júlia volt - mintázta. Ő mondja a versben azt a híres idézetet: "még akkor is, ott is, örökre szeret." Lucifer képviseli a gonosz boszorkányt, aki akarja elválasztani a párot. De viszont a h?ség legékesebb példája mégis az, hogy a lány és a hapsija mégis kitartanak egymás mellett, ezért éjfél magasságában újra egymásra lelnek, melynek következménye lesz az előre meg nem tervezett gyermek, gyermekek. Ezért Ádám majdnem eldobja magától az életét. De viszont rájön arra, hogy a legszebb dolog a világon a szerelem, a hűség és a gyermek. Látjuk, hogy Madách abortuszellenes volt, ezért máma is nagyon-nagyon aktuális.
 Nekem nagyon tetszett a legnagyobb magyar költő legszebb verse.

Bírálat:
A dolgozatból érzékelhető, hogy a tanuló széleskörű tájékozottsággal rendelkezik. Értékelendő, hogy vannak egyéni gondolatai, aktualizálja a művet. Az írásmű felépítése világos és áttekinthető. Helyenként előfordulnak kisebb tárgyi tévedések, de a műismert vitathatatlan. Ezt az idézetek is alátámasztják. Stílusát tekintve megállapítható, hogy a nyelvhelyességi hibákat ellensúlyozza az eredetiség és életszerűség.
Összegzésként megállapítható, hogy a tanuló fejlődőképes, és dolgozatának színvonala közelít az érettségi dolgozatokhoz.
 T.: 3  Ny.: 3