TÓTH KRISZTINA PORHÓ című verse letölthető itt RTF-ben 

TÓTH KRISZTINA
PORHÓ

Harminckettő hogy telhetett? 
Hogy múltak el napok, hetek? 
Letelt, 
s hitelt 

nemigen ad már a jelen. 
Nem voltam benne még jelen, 
úgy múlt 
a múlt, 

annyi idő, hogy szinte sok. 
De ért már más is, mint e sokk: 
hold is, 
nap is 

pólyálta hűlő életem, 
s amit nem tettem, tervezem 
e lét 
felét 

leélve: őrzöm arcomat, 
s eleddig nem zuhant sokat 
csecsem 
becse, 

sőt, egy bocsom is van (de szép!), 
beszélni is kezd majd ez év 
telén 
talán, 

de hogy mi történt, mire volt jó 
harminckét éven át e porhó, 
havam, 
hevem 

hová gomolygott nyomtalan, 
és ugyan hol, ha nyoma van, 
szivek, 
szavak 

mélyén mi ülepszik, mi lesz, 
így fog eltelni, élni ez? 
Vagy túl 
a túl 

bonyolult léten, túl ezen 
egyszercsak majd megérkezem 
s ittlétemet 
átlátom ott?! 
    (In: Tóth Krisztina: Porhó. Új és válogatott versek. Magvető, 2001.) 
 

Darvasi László
S A MEZÔN ÜVÖLTÖZNEK A TÜCSKÖK

 Mintha a görögök tragédiája lenne, mindenkije meghalt. Gyorsan, akár egy járványban. A felesége, a fia, a menye, egy év vagy másfél alatt, hiszen mindegy. Föld alá ment mind. Öregember, ô meg eladta a lovakat, a kocsit, s visszaadta a téeszcsé-földet is. Csak az unokája maradt vele, egy csenevész és buta gyerek, a Kiscsipás. Ô lett a bosszújának a tárgya, ez a szôke és esetlen fiúcska. Vad és fékezhetetlen öregember, ütötte és verte, lapáttal kergette, seggbe rugdosta, a haját tépte. Verte reggel, verte délben. És verte éjszaka, ha arra riadt, hogy vigyorog a Hold, hogy csipázik fenn a csillag, s a mezôn üvöltöznek a tücskök. 
 Mondtuk, ne üssed. 
 Mondta, enyém. 
 Mondtuk, menj, költözz el. 
 Mondta, ott is verni fogom. 
 Mondtuk neki, meg fogunk ölni. 
 Mondta, elébb én a Kiscsipást. 
 Mondtuk, add az államnak. 
 Mondta, eladni se, szeretni se, csak ütni tudom. 
 Lengett a sírás a faluban, mint a végtelen átok. Hallottuk, hogy sír a Kiscsipás a templomkertben, sír a kaszálóban, sír a tónál. Sírt, mint a borotvás szél, mindenütt, mindenütt. Vad és fékezhetetlen öregember, ó, hogy gy?löltük. Hogy lehet ennyit ütni. Miért. Minek. Ütni ilyen fáradhatatlanul. Hogy honnan ennyi gy?lölet. A halálát kívántuk, hogy ne is szenvedjen, csak dögöljön gyorsan, mint felesége, a fia, a menye. Ez a dög öregember. És egy nap mégis azt vettük észre, hogy már nem ôt, hanem a gyereket, ezt a nyomorult Kiscsipást gy?löljük jobban, akit ennyire vernek, akit ennyire verhetnek. 

In: Darvasi László: Szerelmem, Dumumba elvtársnô. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1998.
(A Magyar novellák ciklusból)




 

Darvasi - regényrészlet


 

 
 

http://www.c3.hu/scripta/scripta0/jelenkor/1998/10/00tart.htm
http://www.budapest.hu/bphome/dbp/kultura/irodalom/jelenkor/9709.html




 

SIMON Attila: A CSODÁLKOZÁS ÉS A CSODÁLATOS 

(Az arisztotelészi Poétika thaumaszton-fogalmának antropológiai vonatkozásai) 

SZOPHOKLÉSZ: Antigoné, Oedipus király (MEK)

Halász Péter tanulmányai 
Goethe és a zene
Kurtág György évszakai

 



 

 





 

Mészőly Miklós művei (DIA)


Életút összefoglaló
Olasz Sándor a Saulusról
Mohai V. Lajos Mészöly prózájáról 
A nyolcvanéves író köszöntése:Nádas Péter, Pályi András, Sándor Iván, Esterházy Péter, Balassa Péter
Mészöly halálára:Balassa Péter, Esterházy Péter, Csordás Gábor 



 

Balassi Bálint verseinek kritikai kiadása

Sulinet: Alkotói portrék a magyar irodalomból (Balassi)

Alkotói portrék a magyar irodalomból - Balassi (Sulinet)

Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár - Balassi-szótár

TÓTH Tünde: Balassi Bálint és az inventio poetica

PRÁGAI Tamás: “Elmémben, mint várban...”
Vágy és tudás Balassinál és a XVI. századi angol költészetben 

Szentmártoni Szabó Géza: BALASSI KÖTETKOMPOZÍCIÓJÁNAK REJTELMEI

SZABICS IMRE: A TRUBADÚRLÍRA ÉS BALASSI BÁLINT SZERELMI KÖLTÉSZETE

Szőnyi György Endre: AZ ÉNFORMÁLÁS PETRARKISTA TECHNIKÁI 
BALASSI BÁLINT ÉS PHILIP SIDNEY KÖLTÉSZETÉBEN

Zemplényi Ferenc: A SZERKESZTETT VERSKÖTET MEGJELENÉSE
AZ EURÓPAI IRODALOMBAN

Jan Slaski: BALASSI BÁLINT ÉS A LENGYELEK

Székely Júlia: Balassi Bálint énekei és komédiája

 



 

Berzsenyi művei (MEK)

 

Könyvajánló: Bécsy Ágnes: "Halljuk, miket mond a lekötött kalóz" Berzsenyi-versek elemzése

Tamás Ferenc recenziója Bécsy Ágnes új Berzsenyi-könyvéről,
Pannonhalmi Szemle, 2001/3.

Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár - Csokonai-szókincstár
Csokonai művei (MEK)

 



 

Shakespeare művei (MEK)

Ajánlott olvasmányok:
Kállay Géza: Nem puszta tett
Kállay Géza: Nem puszta tett
Liget könyvek 1999.


Kállay Géza: Nem puszta szó
(Az Othellóról)
Liget könyvek, 1996.

 



 

Kölcsey művei (MEK)

 

Ajánlott olvasmány:

 Gyapay László: „A’ tisztább ízlésnek regulájival” – Kölcsey kritikusi pályakezdése

Universitas Kiadó, 2001.

 



 

Katona művei (MEK)

 



 

Arany János művei (MEK)

 

Alkotói portrék - Arany (Sulinet)

Nyilasy Balázs: IRÁNYZATOK A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK 
ARANY-RECEPCIÓJÁBAN

 




Letölthető Tamás Ferenc két Nemes Nagy Ágnes tanulmánya rtf szövegformátumban


 

 
 

A szakralitás-élmény Nemes Nagy Ágnes költészetében
A Paradicsomkert elemzése
"Ettél citromalmát?" - Nemes Nagy Ágnes Istenről című verséről




 

Sulinet: Alkotói portrék a magyar irodalomból (Ady)