Szakmai nap magyartanároknak

Köznevelés, 1998.

 

    Anyag - rendszer - módszer: alternatívák az irodalomtanításban" címen rendezte meg szakmai napját a Magyartanárok Egyesülete Budapesten, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 1997. november 29-én. Az egész napos rendezvény elõadásokkal kezdõdött.
    Bókay Antal, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Irodalomelméleti Tanszékének tanára Irodalomértési és irodalomtanítási modellek címû elõadásában az irodalomtanítás funkciójának átalakulását elemezte, kiemelve a kulturális és irodalmi ténytudás és a különféle interpretációs stratégiák tanításának fontosságát. Spira Veronika (Budapest, Trefort Gimnázium) nemzetközi mérési eredményekkel bizonyította a kreatív munkák elõtérbe kerülésének fontosságát. Orbán Györgyi, a Megértõ irodalomolvasás címû tankönyv (Calibra) szerzõje Háttérelemzés a „Jámbor szándék"-hoz címmel arra figyelmeztetett, hogy az irodalom mibenlétének kérdése mindig egybecseng az élet mibenlétének kérdésével. A tanítási óra hermeneutikai szituációként is felfogható, mert különféle rejtélyek kínálják magukat megértésre. E rejtélyek szakszerû és korszerû megoldása érdekében az irodalomtudománynak több helyet kéne kapnia az oktatásban.
    Délután a Nemzeti alatanterv - alternatív programok - helyi tanterv címû pódiumvitával folytatódott a szakmai nap. A résztvevõk Fenyõ D. György (Budapest, Berzsenyi Gimnázium) vitavezetésével bemutatták programjaikat, tanterveiket, tankönyveiket, egy-egy rövid, mindössze öt-tíz perces idõtartamú válaszlehetõséget kapva. Izgalmas és érdekes volt a párbeszéd, melynek nem is titkolt célja az volt, hogy bebizonyítsa: a különbözõ irodalomtanítási koncepciók, irodalomtudományi stratégiák, értelmezési lehetõségek iskolatípusonként, korcsoportonként változhatnak, ám nem kizárják, hanem erõsíthetik egymást. A nagyszámú résztvevõ érdeklõdéssel hallgatta a programalkotó szakembereket késõ délutánig.
    Arató László a problémacentrikus irodalomtanítási programról beszélt, mely elõtérbe helyezi a befogadó szempontját. A bejáratok, átjárók címû tankönyv kötetei a hatosztályos gimnáziumok elsõ két évében, avagy a négyosztályos gimnáziumok elsõ évében használhatók legjobban. A modulok intertextualitásra, a szerzõk és mûvek párbeszédére épülnek. Képességfejlesztõ programot adnak sok feladattal, kérdéssel. A program a mûveket három lépésben közelíti meg: olvasás, értelmezés, kritika. A kapcsolódó tantervnek több változata van, lényege: két év problemacentrikus tanítás után három, irodalomtörténetiséget középpontba állító év következik, amelyet újra problemacentrikus be már szintetizáló tanév zár.
    Forgách Anna (FPI) a világbanki program modelljét mutatta be. „Problémaösszesítõ" programról van szó, mondta a szerzõ a pódiumvitán, fõ célja az, hogy a szakképzésben részt vevõket segítse önmaguk és a világ megismerésében. Fontos szempontja a nyelvi intelligencia fejlesztése, mûvek elemzésében a koherens gondolkodás és gondolkodtatás. A tankönyv kronológiai rendben építkezik. Tanítására a szakközépiskolákban heti négy óra áll rendelkezésre.
    Kelemen Péter (Budapest, ELTE Apáczai Csere János Gyakorlóiskola) a képességfejlesztõ irodalomtanítást mutatta be. Az úgynevezett „Bánréti-program" irodalmi tananyaga az 5-8. osztály, azaz a felsõ tagozat számára készült. Az  alapkészségek fejlesztését helyezi elõtérbe, fontosnak tartja, hogy a diák maga fedezze fel a szöveg jelentését. Igy nem irodalomtörténeti és nem kronologikus. Az éves tananyagot tömbökbe rendezi, ahol a modulok felfedeztetõ és az ezt követõ gyakorló, kreatív részbõl állnak. Nem elméleti tárgyként kezeli az irodalmat, hanem a képességfejlesztés egyik eszközeként.
    Sipos Lajos (ELTE BTK Alkalmazott Irodalomtudományi Szakcsoport) az ELTE-programról és a Korona Kiadó új tankönyvcsaládjáról beszélt, melynek egyik leglényegesebb eleme, hogy az irodalmat mint befogadó tárgyat értelmezi. A második általánostól az érettségiig használható tankönyvcsalád darabjai bármilyen iskolaszerkezetben taníthatók. A tankönyv fejezetei betekintést engednek a dráma, a könyvtárismeret és a mozgóképkultúra ismeretanyagába. A kötetek kronologikus szerkezetûek, de mûfajelméleti áttekintést is adnak.
    Valaczka András (Nemzeti Tankönyvkiadó) a bevezetõ, más néven  „propedeutikus" irodalomtanítás lehetõségeirõl, a magtankönyvekrõl és a csatlakozó szatellitekrõl beszélt, melyek együtt a tankönyv és a szakirodalom között elhelyezkedõ tankönyvcsaládot alkotnak, s fõként a fakultációs programban lehet õket jól használni. Tamás Ferenc Magyar irodalmi kalauz címû kötete hasznos segédanyag lehet bármely iskolatípusban. A felnõttoktatáshoz Forgách Anna, az FPI vezetõ szaktanácsadója a Pannon Klett kiadó januárban megjelenõ új sorozatát ajánlotta.
    A sok kérdésnek a következõ programpont, Kölcsey Ferenc: Himnusz (Hymnus) címû költeményének többoldalú megközelítése vetett véget. Márton László író bevezetése után Horváth Zsuzsa, Kerber Zoltán, Tamás Ferenc és Arató László mutatta be, hogyan jelennek meg egyetlen mû különbözõ vetületei az egyes irodalomtanítási programokban.
    Általános és középiskolai tanároknak  egyaránt hasznos, a tanításban jól felhasználható továbbképzést szervezett ezúttal is a Magyartanárok Egyesülete, ráérezve, mennyire hiányzik mindmáig a különféle tanítási elképzelések elméleti és gyakorlati bemutatása, az egyes tankönyvekhez tartozó módszerek megismerése. Ezt a célt szolgálja az 1997. december 13-ával induló továbbképzésük is, amely Alternatívák a magyar nyelv és irodalom tanításában címmel minden hónap második szombatján a Kossuth Klubban (Budapest, Múzeum u. 7.) délelõtt 9 órától délután 15 óráig kerül megrendezésre. (Jelentkezés az egyesület címén: 1088 Budapest, Múzeum utca 7.) Jó kezdeményezés volt a szünetben tartott számítógépes tantervbörze, valamint az elõadásokon ismetetett oktatási eszközök és tankönyvek bemutatója. A Calibra, a Klett, a Korona Kiadó, a Korona Nova, a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Pauz-Westermann Kiadó újabb és már korábban megismert tankönyvei, katalógusai az ország minden részébõl megjelent tanárok, szaktanácsadók útján eljutnak az iskolákhoz.

SALLAI ÉVA

Köznevelés 1998/2. (január 16.) - 4. o.

További cikkek az Egyesületrôl

S. É. [Sallai Éva]: Megalakult a Magyartanárok Egyesülete Köznevelés, 1996/41. szám, december 20. 2. o.K. G. [Kronstein Gábor]: Magyartanárok konferenciája Köznevelés, 1997/9. szám, március 7. 2. o. (A Kihívások és válaszutak c. konferencia beharangozója)