HÍRHARANG

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE HÍRLEVELE

VIII. évfolyam 1. szám                                                        2007. december

Kiadja: a ME Választmánya

Szerkeszti: Tamás Ferenc

A szám létrehozásában közreműködött

Arató László, Horváth Beáta, Fenyő D. György, Schiller Mariann

http://magyartanarok.fw.hu    e-mail: magyartanarok@primposta.com

 

 

 

KRÓNIKA

·        2006. december 9-én a Kossuth Klubban került sor egyesületünk Az ön-írás két változata: Márai Sándor és Szabó Lőrinc című konferenciájára és szakmai napjára, valamint születésnapi közgyűlésére.

Márai Sándor művészetéről és annak fogadtatásáról az elnöki bevezető után A siker talán csak félreértés címmel Fried István beszélt. Vitába bocsátkozott a bevezető (ld. Dokumentum-rovatunkat!) szerinte túlzottan egysíkú, a személyiségvédelem és személyiségépítés egyfajta – karteziánus – módját túlhangsúlyozó gondolatával, és Márai személyiségfelfogásának sokarcúságát, művészetének nem csupán műfaji, hanem szemléleti sokoldalúságát és kísérletező jellegét hangsúlyozta. Ennek bizonyítékaként többek között viszonylag korai avantgárd verseskötetének példáját hozta föl. A szegedi professzor határozott álláspontot fejtett ki abban a kérdésben is, hogy A gyertyák csonkig égnek igen jelentős mű, s nem csupán kérészéltű siker. Mesterházy Balázs A gyertyák… recepciójáról, németországi sikeréről beszélt. A könyv diadalútját és hatalmas példányszámát inkább olvasásszociológiai és történeti okokkal, mintsem annak esztétikai értékével magyarázta. Tézise szerint a jól olvasható lektűr sikerét a nyugati kultúrába visszakapcsolódó posztkommunista országok iránt megélénkülő aktuális érdeklődés, valamint az uniós egyesülési tendenciák által felerősített Monarchia-nosztalgia magyarázza. A sikert tehát részben időhöz és időzítéshez kötődőnek, azaz alkalmi jellegűnek minősítette, másrészt – ennek talán némileg ellentmondó módon – megkérdőjelezte a popularitás és az esztétikai érték között húzott éles határvonalat. Mekis D. János a Márai Sándor prózájában érvényesülő Önéletrajzi és fikciós beszédmódok hasonló és eltérő vonásairól beszélt, ezen belül az individuum narratív identitásának és az elbeszélő fiktív identitásának eltérő és közös mozzanatairól az életmű egészében s különösen az Egy polgár vallomásai című könyvben. 

      Kettős látás és dialogikusság Szabó Lőrinc költészetében címmmel először a költő legelkötelezettebb kutatója, Kabdebó Lóránt beszélt. Előbb a szerző ellen a tankönyvek által felhozott hagyományos vádakkal, a németbarátság és az antiszemitizmus vádjával bocsátkozott vitába az előadó: az ismert tények ismeretlen vagy nem kellően hangsúlyozott mozzanatait, összefüggéseit nagyította ki. Újraértelmezte mind a Vezér című verset, mind a Hitler stílusáról írt szavak jelentőségét. Ezután Szabó Lőrinc személyiségfelfogását és dialogikus-polifón költészetének sajátosságát két legismertebb művének energikus és határozott megvilágításával tette szemléletessé és érthetővé. Végül a pálya egészének feldolgozását elvégző tudós a költő szélsőségeken túljutó, kiharcolt derűjéről, klasszicitásáról ejtett szót. Kulcsár Szabó Ernő Technológia és organikusság: A vers „tekintete” Szabó Lőrincnél és József Attilánál című előadásában elsősorban a József Attila-filológia mulasztásaira hívta föl a figyelmet annak bemutatásával, hogy milyen szemléleti és nyelvi jegyek teszik Szabó Lőrinc A belső végtelenben (1929) című versét József Attila Ódájának (1933) egyik közvetlen előzményévé.  

      Az előadások és az egyesületi közgyűlés után módszertani szemináriumokra került sor. A Schiller Mariann vezette, A Zendülők – egy kamaszlázadás regénye a magyarórán című szemináriumán elsősorban a Zendülők taníthatóságáról, az életkori sajátosságoknak megfelelő voltáról esett szó. Tamás Ferenc Szabó Lőrinc-szemináriumán közös verselemzés folyt, míg az Arató László vezette szeminárium (melyen A gyertyák csonkig égnek elemzéséről és tanításáról, drámai sűrítettségéről, illetve a benne meghatározó párbeszéd hangsúlyozott egyoldalúságából adódó ironikus értelmezés lehetőségeiről esett szó) külön érdekességét az adta, hogy Fried tanár úr aktív résztvevőként segítette a regény értelmezését.

      Az Egyesület 10. születésnapjára Fekete Gabriella power pointos áttekintést készített táborainkról és konferenciáinkról. Jó érzés volt látni a régi képeket, s elmerengeni

a múlton, erőt gyűjtve a folytatáshoz.

 

·        Hogyan elemezzük, hogyan tanítsuk?

2006 őszén mind Egyesületünk, mind a Krónika Nova Kiadó fennállása 10. évfordulóját ünnepelte. Ennek alkalmából közösen pályázatot írtunk ki magyartanárok részére. A pályázatnak az volt a célja, hogy szülessenek az általános iskolában, a szakiskolában és a középiskolákban tanított művekről az iskolai feldolgozást szem előtt tartó tanulmányok. A díjazott és jutalomban részesített pályaművek meg fognak jelenni a Krónika Nova Kiadó Könyvtár és Katedra című könyvsorozatának 3. kötetében.

   Három tételt jelöltünk ki: Móra Ferenc Aranykoporsó című művének általános iskolai tanítása; Babits Mihály költészetének középiskolai feldolgozása; Egy kortárs magyar szerző vagy mű a magyartanításban. A pályázatra 38 pályamű érkezett az ország minden részéről, és határon túlról is. A pályaművek közül négy szólt az Aranykoporsó általános iskolai tanításáról, három Babits Mihály költészetének feldolgozásáról, és harmincegy a mai magyar irodalom iskolai oktatásának lehetőségeiről.

   Az értékelés során a zsűri elnöke Margócsy István irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár volt, tagjai Mész Lászlóné szerkesztő, a Krónika Nova Kiadó munkatársa, és Fenyő D. György magyartanár, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke.

   A díjakat és jutalmakat a Magyartanárok Egyesülete éves konferenciáján, 2006. december 9-én Margócsy István adta át.

 

   Díjazottak:

1. Kristóf Tünde (Veres Péter Gimnázium, Bp.)

2. Loj Zsuzsanna (Corvin Mátyás Gimnázium és Szakközépiskola, Bp.)

3. Szakácsné Kálmán Emília (Szent Mór Katolikus Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Pécs)

 

   Dicséretben részesültek:

Németh Mária (Báthory István Kereskedelmi és Vendéglátó Iskola, Zalaegerszeg)

Hermányi Gabriella (Veres Pálné Gimnázium, Bp.)

 

Ezúton is gratulálunk a győzteseknek!

 

·        2007. február 10-én Vizuális narratívák az órán címmel módszertani napot szerveztünk, melyen a résztvevők előadások, műhelymunka és bemutatóóra keretében a narrativitás új formáit, illetve azok átadásának módszertani lehetőségeit vizsgálták. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában tartott módszertani nap az előző évi (2006. november 4-én tartott) A megfigyelt nézés 8.: Narratív környezetünk című konferenciához kapcsolódott.

A képzelet szerepe a szövegértés és szövegalkotás (történetírás) folyamatában címmel Dobszay Ambrus vezetett műhelymunkát. A foglalkozás a belső képalkotással és annak verbalizálásával foglalkozott, majd a Végtelen történet egy feldolgozási lehetőségét kínálta fel. A fantasy irodalmi határterületét mint a szövegértés és -alkotás fejlesztésére kiaknázható köztes műfajt kezelte. Ezzel párhuzamosan zajlott Vágvölgyi András Narratív és szövegértési feladatok a mozgóképkultúra-érettségin című csoportmunkája. A közös szövegelemzés középpontjában egy szövegértési feladatsor készítése, annak módszertani kérdései, valamint a követelményrendszerrel való összeolvasása állt. A szappanoperák elemzésének útjai: az epizódok zárása és nyitása címmel Hegedűs Roberta tartott előadást, mely a szappanoperák feldolgozásának egyik példáját adja, valamint rámutatott arra, hogy miképp építhető a tanóra a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) anyagaira. Narratívák találkozása, a paródia volt a témája az Erdélyi Eszter vezette bemutatóórának, melyen a szegedi Deák Ferenc Gimnázium diákjai egy rövidfilmen keresztül vizsgálták egy film narratív szerkezetét, illetve a narratív szerkezet megnyitását, halmozását, valamint utaltak a pastiche, a paródia és a remake hármasságára és nehezen megragadható különbségeire.

   A délutáni foglalkozásokat Az adaptáció két útja címmel Arató László műhelymunkája nyitotta. A foglakozás általános iskolában tanított regények, valamint a Rómeo és Júlia filmadaptációjával kapcsolatos szempontokat és feladatokat mutatott be. Bár az elemzés középpontjában A Pál utcai fiúk valamint az Emil és a detektívek filmváltozatai álltak, a műhelymunka tanulságai az irodalom határterületei című érettségi témakör tanításában is kamatoztathatóak. Jenei Ágnes és Horváth Beáta A hírek gyártása és befogadása címmel hírelemzési feladatokkal indított, majd rámutatott a hírgyártást és -befogadást vizsgáló elméletek hasonló és eltérő szempontjaira. Narratív megoldások a Korhatár Bizottság besorolási szempontrendszerében címmel Veresné dr. Kozma Ilona az utolsó műhelymunkát bevezető előadása a Korhatár Bizottság besorolási szempontjain keresztül vizsgálta a Valami Amerika című filmet. Végezetül Mesei elemek a Valami Amerika című filmben címmel Horváth Beáta tartott műhelymunkát. A feladatok a jelmezek és alakok vizsgálatára épültek, valamint a típus és archetípus fogalmának tanításhoz nyújtottak megoldást.

 

·  2007. március 24-én A módszer tétje – kooperatív munkaformák és interaktív-reflektív technikák a szövegértés-szövegalkotás fejlesztésében címmel tartottunk szakmai napot az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. Az előadások és a gyakorlati foglalkozások hátteréül az a fejlesztés szolgált, melyet a Sulinova égisze alatt jórészt az egyesület tagjai végeztek, végeznek.

Nahalka István a konstruktivista pedagógiai elméletről beszélt; Pethőné Nagy Csilla ennek az elméletnek egy magyartanítási modelljét vázolta, Arató László pedig a készülőfélben és kipróbálás alatt álló integrált szövegértési-szövegalkotási programba vezette be a gimnázium nagytermét megtöltő hallgatóságot.

   Az előadásokat három sorozat, egymással párhuzamosan futó szeminárium követte. Az elsőben a részvevők maguk is kipróbálhatták a differenciálás és csoportmunka lehetőségeit Arany János Reg’ és est című versének példáján Schafferné Varga Judit vezetésével; Gyeskó Ágnes a diákbefogadó szempontjainak érvényesüléséről beszélt a tananyag kialakításában; Kálmán László a készülő nyelvi nevelés újdonságairól számolt be; és képet kaphattak a részvevők az irodalom és nyelvtan integrációjának gyakorlati magvalósíthatóságáról (Molnár Cecília, Schiller Mariann). A második körben a sulinovás fejlesztés részletesebb ismertetésére került sor: Korányi Margit az 5-6. osztály számára készült programot mutatta be, Schiller Mariann a 7-8-at, Arató László a 9-10-et, Fenyő D. György pedig a szakiskolák számára készülő programot. A délután végén három módszer egyikével ismerkedhettek a legkitartóbbak. Székelyné Nagy Zsuzsa a portfólió megtervezését, kivitelezését, értékelését mutatta be saját iskolai tapasztalatán; Weltner Mariann a középszintű érettségin is jelenlévő szövegértési feladat megoldásához szükséges részkompetencia fejlesztésére mutatott példákat a hallgatóság aktív közreműködésével; Pethőné Nagy Csilla „írószemináriuma” az írásnak mint problémamegoldó folyamatnak szentelt figyelmet. Az előadások és foglalkozások anyagainak jó része megtalálható az Egyesület honlapján!

 

 

·        „Hajnaldarabok, pitymallatrongyok, derűfoszlányok…”

Rajzpályázat Lázár Ervin születésnapja tiszteletére

Az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtára 2007 tavaszán rajzpályázatot hirdetett Lázár Ervin születésnapjának tiszteletére. A rajzpályázat társkiírói között szerepelt a Magyartanárok Egyesülete is, együtt a Magyar Olvasástársasággal (HUNRA) és az Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Közhasznú Alapítvánnyal. A pályázatra felső tagozatos és középiskolás diákok jelentkezhettek 5-től 12. osztályig. Az ország minden részéből, továbbá határon túlról is érkeztek pályamunkák, több száz rajz és festmény. A beérkezett műveket a pályázatot kiíró szervezetek képviselőiből álló zsűri bírálta el. Az ünnepélyes eredményhirdetésre 2007. május 3-án került sor az Országos Széchényi Könyvtárban. A legsikeresebb alkotások helyet kaptak a virtuális Lázár Ervin kiállításon. E kiállítás megtekinthető jelenleg is az In memoriam Lázár Ervin weboldalon (http://mek.oszk.hu/kiallitas/lazar). Ugyanitt olvashatók Lázár Ervin művei is.

 

·        Hogyan kezdjünk hozzá?

Módszertani tábor, Sopron, 2007. július 2-6.

 

Az idei (a tizedik) tábor központi témáit a genius loci határozta meg: a soproni líceum egykori diákja, Berzsenyi Dániel, valamint a Sopronban élő kiváló költő és regényíró, Rakovszky Zsuzsa művészete állt szemináriumaink középpontjában. Sok-sok vers mellett elolvastuk és elemeztük A kígyó árnyéka című regényt is, s egy tartalmas, szép estét tölthettünk együtt az alkotóval. Megnéztük és megbeszéltük Pálfi György Hukkle című filmjét, valamint Euripidész Iphigeneia Auliszban című darabjának előadásáról (Vasvári Emese Szobaszínházának produkciója) készült filmet, melynek rendezője, Iványi Marcell szintén a vendégünk volt. A szemináriumokat Arató László, Fenyő D. György és Vojtek Sándor, valamint Tamás Ferenc vezette. A tábor lebonyolításáért Fekete Gabriellát és Székelyné Nagy Zsuzsát illeti köszönet.

 

·        Országos középiskolás szavalóverseny a Nyugat indulásának századik évfordulójára

A huszadik századi magyar irodalom meghatározó szellemi műhelyének, a Nyugat folyóiratnak 2008 januárjában ünnepeljük a százéves évfordulóját. Ebből az alkalomból az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyartanárok Egyesülete (együtt további társkiírókkal, az MTA Irodalomtudományi Intézetével, a Petőfi Irodalmi Múzeummal, a Magyar Olvasástársasággal és a Budavári Önkormányzattal) szavalóversenyt hirdetett középiskolás (gimnazista, szakközépiskolás és szakiskolás) diákok számára.

   A versenyzőknek két verssel kellett készülniük: egy kötelezően és egy szabadon választható verssel. Az országos döntőbe jutott versenyzőkkel a döntőt követően – várhatóan 2007 decemberében és 2008 januárjában – az OSZK hangstúdiójában hangfelvételt fogunk készíteni, és e hanganyagot megjelentetjük a Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK) által, a Nyugat tiszteletére készített honlapon.

   Az országos döntőt megelőzően 2007. november 5. és 17. között a területi döntőkre került sor. Ezeket a területi döntőket tagtársaink, kollégáink szervezték szerte az országban. Ezúton mondunk köszönetet nekik, továbbá azoknak az intézményeknek, amelyek munkájukat támogatták:

§         Budapest – Budapest, Városmajori Gimnázium – Beöthy Zsófia

§         Közép-Magyarország (Pest, Fejér, Komárom-Esztergom megye) – Vác, Madách Imre Gimnázium – Boda Mária

§         Észak-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém megye) – Pannonhalma, Bencés Gimnázium – Komálovics Zoltán

§         Dél-Dunántúl (Baranya, Zala, Tolna, Somogy megye) – Pécs, Szent Mór Katolikus Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium – Szakácsné Kálmán Emília és Hoffamnné Toldi Ildikó

§         Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – Miskolci Földes Ferenc Gimnázium – Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet és Turnyánszkiné Sóczó Kinga

§         Kelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Szolnok megye) – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete és Nyíregyháza, Arany János Gimnázium és Általános Iskola – Tomcsikné Császári Viktória

§         Dél-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megye) – Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum, Békéscsaba – Fekete Gabriella

A verseny egészének megszervezésében Fenyő D. György vállalt oroszlánrészt.

A versenyre körülbelül 260-280 diák, illetve iskola jelentkezett. Az eredményeket a Hírharang szerkesztése idején még nem ismerjük. A döntőre és az ünnepélyes eredményhirdetésre 2007. november 26-án, Babits Mihály születésnapján került sor.

 

 

HÍREK

 

·        Újrafelfedezés és közvetítés című, 120 órás akkreditált továbbképző tanfolyamunk 2008 szeptemberében ismét elindult.

Mint a Hírharang legutóbbi számában jeleztük, a TIT Kossuth Klubjával közösen szervezett tanfolyamunkat szerettük volna keresztféléves rendszerben, 2007. januárjában elindítani, ám a jelentkezők csekély száma miatt erről le kellett mondanunk. Székelyné Nagy Zsuzsa odaadó szervezőmunkája következtében tanfolyamunk szeptemberben elindulhatott. A programról az érdeklődők honlapunkról folyamatosan tájékozódhatnak. Alkalmi látogatók díjazás ellenében (felnőtt: 1000 Ft, diák 500 Ft) részt vehetnek a foglalkozásokon. A program házigazdája Tamás Ferenc.

·        Téli Könyvfiesta

A NetAktív Kommunikációs Ügynökség szervezésében 2007. november 8-11. között első ízben – de hagyományteremtő céllal – került sor a Téli Könyvfieszta 2007 elnevezésű könyvkiállításra és vásárra. A programban kiemelt szerepet kapott két rendhagyó irodalomóra, amelyeket a Egyesületünk szakmai támogatásával rendeztek meg. November 8-án és 9-én egy-egy jelentős magyar alkotó életművét állt a középpontban: Parti Nagy Lajos és Szilágyi Ákos költészete. Előbbiről Tamás Ferenc, utóbbiról Fenyő D. György tartott rendhagyó irodalomórát, és a diákok személyesen találkozhattak a szerzőkkel, kérdezhettek tőlük, beszélgethettek velük, meghallgathatták a szerzők felolvasását.

 

DOKUMENTUM

 

Az ön-írás két változata: Márai Sándor és Szabó Lőrinc

A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Magyartanárok Egyesülete éppen 30-ik konferenciáját rendezi ma. Konferenciánk témája két 1900-ban született író: Márai Sándor és Szabó Lőrinc.

    Természetesen a születési év egybeesése nem elegendő ok, hogy a két szerzőről közös tanácskozást rendezzünk. Egymás mellé helyezésüknek van még két további indoka is. Az egyik az iskola felől fogalmazható meg. Talán Márai és Szabó az a két szerző, akiknek a rendszerváltás óta a magyartanításban leginkább megváltozott a helyzete, akiknek az iskolai kánonban betöltött szerepe jelentősen megnőtt.  Mindketten szerepelnek, például, az új érettségi követelményrendszer 13 nevet felsoroló portrélistáján, melyben mellettük Balassi, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Mikszáth, Móricz, Radnóti, Weöres, Ottlik és Pilinszky található még meg. Persze máshogyan változott Szabó Lőrinc és máshogyan Márai helye. Márai a rendszerváltás után került bele az iskolai kánonba, míg Szabó Lőrinc csak beljebb vagy feljebb került ezen a listán: a kánon pereméről kicsit beljebb.

    A másik ok bonyodalmasabb és vitathatóbb. Az együtt-tárgyalás másik oka a két alkotó merőben különböző – talán példaszerűen is szembeállítható –személyiségfelfogása és e személyiségfelfogásoknak művükben játszott szintén erősen különböző jellege. Erősen különbözik önmaguk szövegbeli megalkotásának és/vagy szétírásának módja.  Mindketten az előző századforduló személyiségválságára válaszoltak, de annak a generációnak az új történelmi tapasztalata és szellemi tájékozódása alapján, amely az első világháború idején eszmélkedett, s így a századfordulós klasszikus modernségnek a személyiségválságra adott válaszát egy más történelmi és generációs pozícióból kellett átfogalmaznia. Márai és Szabó válasza ellentétes. A prózaíró szerepe és műve középpontjába állította az európai kultúra alapértékének tekintett autonóm személyiség védelmét, a századelejinél konzervatívabb választ adott a személyiség egységét ért kihívásra: a liberális individualizmus értékeit karteziánus vértezettel, az identitást az idegenség árának elfogadásával és mitizálásával is védte.  Szabó Lőrinc ezzel szemben nyitottabb volt mind az avantgárd, mind a nagy kollektivista ideológiák éntől szabadító törekvései felé. Erősen és művészileg rendkívül termékenyen kételkedett az egy és oszthatatlan individuum, a személyiség létében, illetőleg integrálhatóságában. Ezért is válhatott a sokszólamúság, a versbeszédben folyton alakuló, eltűnő, átértelmeződő hang és beszélő kezdeményező szerepű későmodern költőjévé.

    Azt hiszem, mind a radikálisan autonómiaőrző, mind a radikálisan kísérletező felfogásnak van hitele és van folytatása a mai eszmélkedésben és a mai diskurzusokban. Ezért is, iskolai tudásunk felfrissítése érdekében is szükségünk van szövegeik közös újraértelmezésére.

 

Arató László

 

 

1 %

Köszönjük az 1 %-ból befolyt 184 688 Ft -ot!

Kérjük, a legközelebb is gondoljon ránk!

Adószámunk: 18159752-1-42

 

A 2006. évben befolyt 200 350 Ft-ot nyomtató és papír vásárlására, valamint konferenciáinkra fordítottuk.