Hírharang archívum

A Hírharang 6. száma rtf formátumban

 

HÍRHARANG

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE

HÍRLEVELE

 

V. évfolyam 1. szám                                     2004. november

 

Kiadja a ME Választmánya

Szerkeszti: Tamás Ferenc

A szám létrehozásában közreműködött Arató László, Fenyő D. György, Szabóné dr. Bánkuti Katalin

 

 

KRÓNIKA

Grádicsok Weöres Sándor költészetéhez

ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, 2003. november 15.

Weöres Sándor hatalmas és ezerszínű költészetének valódi közvetítése nagy adóssága a magyartanításnak: bár az óvodások és a kisiskolások betéve fújják a Bóbita verseit, magasabb életkorú gyerekek tanítása során alig-alig találkozni Weöres-verssel. Kétségkívül zavarba ejtő és nehezen elemezhető költő Weöres Sándor. Munkáinak megközelítéséhez adott szempontokat s mutatott példát a konferencia. Fenyő D. György bevezetője után Lator László rajzolt személyes és eleven portrét a költőtársról, majd G. István László A szélroham című kis vers mikroelemzésével tárta fel a Weöres-szöveg összetettségét, a szerkesztésmód közvetítette rejtett jelentéseket. Schein Gábor Füst Milán és Weöres világának és módszerének közös vonásait mutatta be. Tamás Ferenc Az elveszített napernyő című költeményt elemezve arra mutatott rá, hogy a banális történet elbeszélésének ürügyén Weöres a teljes létezést magába foglaló világot teremt, amelyben emberi és természeti, köznapi és rendkívüli, játék és létfilozófia, aprólékos leírás és lenyűgöző látomás szétválaszthatatlanul összefonódik. Szilágyi Ákos, kapcsolódva Tamás Ferenc elemzéséhez, Weörest az „ornamentális költészet” alkotójaként jellemezte, szellemesen és meggyőző módon mutatva be a költői megoldások világképi hátterét. Konferenciánk külön érdekessége volt, hogy mind az öt előadó, amellett, hogy hivatásos irodalomértelmező, maga is költő.

 

A kötelezőkön innen és túl – gyermek- és ifjúsági irodalom az iskolában

Konferencia és szakmai nap, Országos Széchényi Könyvtár, 2004. március 6.

E konferenciánk azon rendezvényeink sorába illeszkedett, amelyek célja az irodalomtanítás nyitottabbá, a diákbefogadó érdeklődése iránt érzékenyebbé tétele. A gyermekirodalom kutatásának hazai nagyasszonya, Komáromi Gabriella emlékezett meg portrévázlatában a nemrég elhunyt Janikovszky Éva művészetéről. Őt követte Békés Pál előadása az ifjúsági és gyermekirodalom helyzetéről és a helyzet kedvezőbbé válásának bíztató előjeleiről. Később Boldizsár Ildikó beszélt a mese, a népmese szerepéről a nagyobb diákok irodalmi nevelésében. Ezután Mohás Lívia a meseirodalom és a lélekgyógyászat összefüggéseiről tartott előadást. A konferencia első szakaszát Fenyő D. György előadása zárta, aki az iskolai kánon rugalmasabbá tételének, az ifjúsági irodalom iskolai tanításának eshetőségeit latolgatta, illetve vázolta föl. A második etap két kerekasztal-beszélgetésből állt. Az alkotókkal, Darvasi Lászlóval, Kiss Ottóval és Varró Dániellel Arató László beszélgetett arról, hogy a „felnőttíró” miért és hogyan ír ifjabb olvasok számára könyvet. A második kerekasztal-beszélgetés a  közvetítő „csatornákról” szólt. A kiadók és a gyermekirodalmat népszerűsítő periodikák szerkesztőivel, a könyvtárosok és a Magyar Olvasástársaság képviselőivel Sándor Csilla vezette a beszélgetést. Délután öt párhuzamos műelemző módszertani szeminárium zajlott: Fenyő D. György Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses regényének, Tamás Zsuzsa a holokauszt-irodalom ifjúsági regényeinek, Schiller Mariann a nagyobbaknak szóló, de nem kötelező ifjúsági regények, Dobszay Ambrus a klasszikus magyar gyermekköltészet, Arató László a Harry Potter-regények iskolai taníthatóságának kérdéseiről tartott műhelyfoglalkozást. Mintegy 120 fő alkotta a hallgatóságot. A programról a Népszabadság, a Duna Televízió, a Litera.hu internetes újság, a Magyar Napló és a Köznevelés is részletesen beszámolt.

 

In memoriam Balassa Péter 

Kossuth Klub, 2004. április 17.

A magyar irodalmat 2003 nyarán Balassa Péter halálával súlyos veszteség érte. A kortárs irodalom talán legnagyobb hatású értelmezője távozott közülünk, aki ráadásul a magyartanításra is jelentékeny hatással volt, s aki Egyesületünk rendezvényein is rendszeresen szerepelt. Ingmar Bergman Varázsfuvola-filmjének nyitánya és Tamás Ferenc ihletett bevezetője után Poszler György, Schein Gábor, Érdi Péter, Szilágyi Ákos, Boldizsár Ildikó és Pályi András előadása hangzott el Balassa Péter tudósi, kritikusi és pedagógusi pályájáról. Az ülésszak és a megemlékezés emelkedettségéhez nagyban hozzájárult az, hogy Halász Péter zenetörténész bevezetője után Csalog Gábor zongoraművész adott elő a Balassa Péter által olyannyira szeretett Kurtág- és Bach-zongoradarabokból. Délután három párhuzamos szeminárium foglakozott azzal, hogy Balassa életművét hogyan kamatoztathatjuk a középiskolai irodalomtanításban. A legnagyobb közönséget Beke Judit nagy sikerű, előadássá alakult szemináriuma vonzotta, mely Balassa Biblia-értelmezéséről és e bibliaértelmezés irodalomértelmezési, művészetértelmezési vonatkozásairól szólt. Tamás Ferenc szemináriuma azt vizsgálta, hogy Balassa Péter Édes Anna-értelmezése, Arató Lászlóé azt, hogy Balassa Esterházy- s főleg Fuharosok-értelmezése hogyan kamatoztatható a magyarórán. A konferenciát a magyar szellemi élet számos jeles alakja tisztelte meg jelenlétével, így például Esterházy Péter és Dávidházi Péter. A konferencia anyagából válogatott az Élet és Irodalom 2004. július 2-iki száma.

 

Nyári módszertani tábor

Kecskemét, 2004. június 28 – július 2.

A tavalyihoz hasonlóan az idei tábor is ötnapos volt. A résztvevők lelkes csapata három szemináriumi csoportban dolgozott (vezetők: Arató László, Fenyő D. György, Tamás Ferenc). A genius loci jegyében Katona József Bánk bánja volt a szemináriumi foglalkozások egyik centruma, a másik pedig – hagyományainknak megfelelően – egy mai szerző, jelesül Parti Nagy Lajos verses és prózai munkássága. A kiváló kortárs íróval egy tartalmas estét együtt is tölthettünk. A szokásos első esti játék Kecskemét irodalmi vonatkozásaira épült. A Magyar Fotográfiai Múzeumban Kincses Károly igazgató vezetésével a Rákosi-korszak fotóiból készített kiállítást néztük meg, a Naiv Művészek Múzeumában az alapító, Moldován Domokos filmrendező kalauzolt bennünket. Egy-egy foglalkozást szenteltünk a médiaszövegek tanításának kérdéskörére (Horváth Beáta), a Taní-Tani című folyóiratra (Szabó Géza főszerkesztő) és az új érettségi feladattípusaira (Fenyő D. György, Tamás Ferenc). Megnéztük és megbeszéltük a Kontroll és a Bánk bán című filmeket is. Együttlétünk technikai lebonyolításának kiváló színvonala Beöthy Zsófia, Fekete Gabriella és Székelyné Nagy Zsuzsa munkáját dicséri. A sok jó élmény és a jól megérdemelt tanúsítványok mellett – a kecskeméti homokra való tekintettel – egy-egy homokban sült pogácsával tértünk haza a táborozásból.

 

Leporoló – Pódiumbeszélgetések magyar regényekről

A Merlin Színház kávézója, 2004. szeptember 25-26.

A Beszélő szerkesztőségével közösen szervezett kétnapos programon nyolc magyar regény értelmezéséről és tanítási lehetőségeiről esett szó. A pródiumbeszélgetéseket egy-egy magyartanár vezette, a beszélgetőtársi szerepre egy-egy író és egy-egy kritikus vállalkozott. A háromféle nézőpont érvényesítése, nem egy esetben ütköztetése sok esetben igen érdekes volt. Különösen tanulságos volt az írói műhelyproblémák felőli megközelítés (Pályi András Keményről, Parti Nagy Lajos Kosztolányiról, Péterfy Gergely Krúdyról). Szakavatott elemzést hallhattunk Németh László Gyász című regényéről (Dérczy Péter), Kármán Fannyjáról (Szigeti Csaba), Tersánszky Kakuk Marcijáról (Angyalosi Gergely), Mikszáth Nosztyjáról (Takáts József), Kemény Rajongókjáról (Arató László). A szervezők (Gács Anna és Fenyő D. György) lehetővé tették, hogy a közönség is bekapcsolódjék a beszélgetésbe. A rendezvény nemcsak intellektuális élményt nyújtott, hanem kedvet csinált olyan művek tanításához, amelyek kívül esnek a szokásos iskolai tananyagon. A Leporolóról beszámolt a Népszabadság 2004. október 6-iki száma (http://www.nol.hu/cikk/335383).

 

A megfigyelt nézés 6. – A némafilm kódjai

ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Magyar Nemzeti Filmarchívum Örökmozgó Filmmúzeuma,  2004. október 8-9.

Első nap, immáron hagyományosan, bemutatóórákat tekinthettek meg az érdeklődők. Az elsőt A börleszk és a melodráma tanításának lehetőségei címmel Horváth Beáta, az ELTE Radnóti Gyakorlóiskolájának tanára, a konferencia főszervezője tartotta. Ezután Sándorfi Herta, a székesfehérvári Tolnai Utcai Általános Iskola tanára tartott órát saját nyolcadikos diákjaival Dokumentum és fikció viszonyáról. Végül az érdeklődők Beke Judit (ELTE Radnóti) Kép és világkép című tizenkettedikes óráját tekinthették meg. 

    Másnap először Varró Attila A némafilm mai szemmel: technikai eltérések a klasszikus némafilmben címen rendkívül információgazdag, összefogott és lendületes előadást tartott a némafilm tanításának nehézségeiről és ezek technikai összefüggéseiről. Remek tanítási tanácsokat adott és példákat mutatott arra, hogy milyen film milyen tempójú vetítése kelthet érdeklődést a gyerekekben. Külön kitért a virazsírozás (filmszínezés) funkciójára, s arra, hogy egy-egy virazsírozott kópia egy-egy részlete mennyivel nagyobb élvezetet szerezhet. Előadása végén arra mutatott példát, hogy a szovjet montázs (pl. Pudovkin) egy-egy filmje, filmrészlete milyen közel áll a mai klipek, akciófilmek vágástempójához, s hogy ezt új filmzene alájátszása hogyan teheti még átütőbb hatásúvá. Stőhr Lóránt A némafilmes színjáték és annak továbbélése a modern filmben című előadása szemléletes példákkal azt mutatta be, hogy a frontális-színpadias játékmódot hogyan váltotta fel egy újfajta – részben a közelkép, a premier plán alkalmazása következtében lehetségessé vált – filmes színészi játék. Utolsó példáján azt figyelhettük meg, hogy a némafilmes színjáték hagyománya hogyan él tovább némely rajzfilmekben, pl. a Mézga családban. Boronkai Szabolcs Dokumentum(film) a történelemórán című előadása arról tett meggyőző tanúbizonyságot, hogy a filmet nemcsak a média- és mozgóképkultúra órán lehet igen termékenyen felhasználni, illetve arról, hogy mennyire hasznos, ha az említett tárgy tanára és a történelemtanár célratörően együttműködik. Flaherty Nanook, az eszkimó című filmjének részlete itt a hatodikos társadalomismeret óra anyagául, a Népek és kultúrák témakörben életmódtörténeti tanulmányok forrásául szolgált. Leni Riefenstahl filmjének, Az akarat diadalának részletén keresztül a végzős középiskolások jobban megérthetik, hogy a fasizmus ordas eszméi miért is érhettek el akkora tömeghatást. A rendszerváltás élményszerűbb tanulmányozásához pedig például Török Ferenc Moszkva tér című filmjének részletei adhatnak segítséget. Vajdovich Györgyi A börleszk továbbélése a hangosfilmváltás után és a mai filmben című előadása részben azokról a kétséges megoldásokról beszélt, amelyekben a hagyományos némafilmi börleszk mozgás- és látványkomikuma nem tud szervesülni a nyelvi komikummal. Erre a Marx-testvérek Botrány az operában című filmjéből választott részlet szolgáltatta a példát. Szó volt az  hommage-szerű börleszkidézetekről (pl. Sándor Pál Régi idők focija), de a legnagyobb figyelmet és behatóbb elemzést Jacques Tati művészete kapta, mint a börleszk és a némafilmi hagyomány nem pusztán nosztalgikus felidézése, hanem eredeti, intellektuálisan és vizuálisan rafinált továbbfejlesztése. Gelencsér Gábor bravúros elemzése (Hagyomány és modernizmus / Hagyományos modernizmus. A némafilm tradíciójának továbbélése Jean-Luc Godard Éli az életét című filmjében) mozivásznon elevenedett meg. Gelencsér videóra vett elemző előadásába épültek be a Godard-részletek s az azok egyikébe beépített Dreyer-részlet a klasszikus Szent Johanna-némafilmből. Az elemzés az idézés módját és szintjeit vizsgálta, a Godard-mű és a Dreyer-részlet egymást értelmezését, azt, hogy Godard hogyan vágja bele s hogyan írja át a prostituálttá, majd gyilkosság áldozatává váló Nanáról szóló filmjébe a Jeanne d’ Arc egy részletét, hogy a két film története, tere, nézésirányai, beállításai hogyan lépnek egymással értelmező dialógusba. A konferencia zárásaképpen a két nap módszertani tanulságait Horváth Beáta összegezte.

 

Továbbképzés, 2003-2004.

A 2003/2004-es tanévben ismét elindítottuk Újrafelfedezés és közvetítés című 120 órás tanártovábbképzésünket, közös szervezésben a TIT Kossuth Klubbal. A tanfolyamon 21 állandó hallgatónk volt, de egyes előadásokra sok más tagunk, régebbi tanfolyamaink résztvevője, kollégánk és tanítványunk is eljött.

    Hagyományaink szerint bemutatkozásul a tanfolyam állandó szemináriumvezetői közös műelemző gyakorlatokat végeztek (Arató László, Fenyő D. György, Schiller Mariann). Egy-egy alkalom szólt a Bibliáról (Balog Zoltán, Beke Judit), az Elektráról az antik drámában és Strauss operájában (Horváth Judit, Halász Péter), Kertész Imre Sorstalanság című regényéről és iskolai tanításának lehetőségeiről (Vári György, Fenyő D. György), Balassi Bálintról (Horváth Iván), Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényéről (Szegedy-Maszák Mihály), Puskin Anyeginjéről (Szilágyi Zsófia) és vele összefüggésben Térey János Paulusáról (Arató László), továbbá Arany János Hamlet-fordításáról (Géher István). A második félévben Margócsy István beszélt Petőfi Az apostol című művéről, Szabolcsi János Balzac Goriot apó című regényének tanításáról, Tamás Ferenc Rejtő Jenő Piszkos Fred című regényéről, Poszler György Ady Endréről, Tamás Ferenc Mándy Ivánról, Kulcsár-Szabó Ernő Márai Sándorról, Fodor Géza Csehovról, Fábián Márton Huszárik Zoltán Szindbádjáról, Zsámbéki Gábor Molière-ről, Földényi F. László a romantika festészetéről, Tamás Ferenc Nemes Nagy Ágnes költészetéről.

    Nyelvészeti témáink voltak: az alaktan szabályai és rejtelmei (Kugler Nóra), az angol nyelvkönyvek gyakorlatainak kamatoztathatósága a szövegértés tanításában (Schiller Mariann), a nyelvtantanítás új útjai (Kálmán László), médiaszövegek elemzése magyarórán (Arató László), az új értelmező kéziszótár (Pusztai Ferenc).

    A módszertani foglalkozásokon szóltunk a kétszintű érettségi új feladattípusairól, beszéltünk a korszakbevezetésről mint módszertani problémáról, a csoport közösen megtekintett egy bemutató órát, és megbeszélte azt (Fenyő D. György), közösen megnéztük néhány iskolai dolgozat kijavításának tapasztalatait (Tamás Ferenc). Több módszertani problémát is érintettünk a tanfolyam “módszertani boszorkánykonyháján” (Schiller Mariann – Fenyő D. György).

 

ESSZÉPÁLYÁZATUNK EREDMÉNYE

Kertész Imre Az angol lobogó című elbeszélésének elemzésére kiírt pályázatunk eredményhirdetése 2004. március 6-án, a Kötelezőkön innen és túl című konferenciánkon volt. Pályázatunk nyertesei:

 

1. helyezés:

Őri Júlia (Németh László Gimnázium, felkészítő tanár: Asztalos Éva)

és

Turai Júlia Anna (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, felkészítő tanár: Horváth Beáta)

2. helyezés

Kiss Gergely Pekka (Nádasi Ferenc Gimnázium, felkészítő tanár: dr. Nagy Péter Miklós)

3. helyezés

Unger Imola (ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola és Gimnázium; Felkészítő tanár: Szabó Ádám)

A helyezetteknek és tanáraiknak szívből gratulálunk!

 

NAPTÁR

Az Egyesület programjai

 

·   Idei közgyűlésünket 2004. november 27-én 16 órakor tartjuk. Előtte – délelőtt 10-től Füst Milán és Szerb Antal: két helyét kereső nagy író címmmel tartunk konferenciát és szakmai napot. Helyszín: Kossuth Klub, 1083 Budapest, Múzeum u. 7.

·   Tavaszi konferenciánk tervezett témája: Arany János művészete.

·    2005-ben is megrendezzük a Hogyan kezdjünk hozzá? című módszertani továbbképző táborunkat.

 

HÍREK

 

·         Egyesületünk a József Attila Társasággal közösen József Attila versenyeket hirdetett a centenárium alkalmából. A verseny lebonyolítása folyamatban.

 

1 %

Köszönjük az 1 %-ból befolyt 234.517 Ft-ot!

Kérjük, a legközelebb is gondoljon ránk!

Adószámunk: 18159752-1-42

 

A 2003. évben befolyt 132.299 Ft-ot nyomtató és papír vásárlására, valamint konferenciáinkra fordítottuk.

 

VISSZANÉZŐ

Állóvíz vagy reformkáosz?

Részlet Arató László cikkéből (Népszabadság, 2003. december 15., http://www.nol.hu/cikk/139046)

 

Nem kell és nem szabad ugyanazt tanítani abban a középiskolában, ahol a népesség lassan 80 százaléka szerez érettségit, mint abban, ahol 30 százaléka szerzett. Az érettségi természetesen vesztett az értékéből, de ez nem baj, hanem normális fejlemény.

    Ha a középiskola általános iskola, akkor mindenekelőtt tanulni kell megtanítania, s a társadalmi beilleszkedés szociális (pl. kommunikációs és kooperációs) képességeit kell elsajátíttatnia. Az élethosszig tartó tanulásra kell felkészítenie, arra, hogy még az első főiskolai évek során is előfordulhat a pályairány módosulása. Valószínű az életút folyamán a többszöri állásváltoztatás, sőt a pálya- és foglalkozásmódosítás. Arra is fel kell tehát készíteni a diákokat, hogy a tanulás intézményesített formái mellett, után a televízióból és a világhálóról is tudjanak tanulni, vagy legalábbis posztgraduális képzőintézményüket ott is meg tudják találni.

    Magyarországon sokan a tanulási egyenkoszt hívei. Komoly szakemberek is vallják még ma is, hogy az esélyegyenlőség záloga az, ha mindenki nagyjából ugyanazt az ismeretanyagot tanulja. Szerintem ennek az ellenkezője igaz. Ami az egyik diáknak orvosság, az a másiknak méreg. Ami az egyiknek korai és sok, az a másiknak kései és kevés. Az optimális terhelés és a motivált tanulás útjait kell kitapogatnunk, kiépítenünk. A magyar diákok ma egyszerre alulterheltek és túlterheltek: rosszul terheltek, figyelmetlenül megterheltek. Ezért nem úri huncutság, hogy a NAT tételesen rögzített ismeretek helyett fejlesztési követelményekben gondolkodik. A NAT 2003 természetesen nem ismeretellenes. Egyetlen készítője sem képzeli, hogy lehet képességeket fejleszteni ismeretek elsajátíttatása nélkül. Csakhogy míg régebben s a mai elitiskolákban a képességek fejlődése mintegy automatikus velejárója volt az ismeretszerzésnek, mára a felső tagozaton és a középiskolák zömében megszűnt ez az automatizmus. A diákok megértési deficittel küzdenek. Ez erősen összefügg azzal, hogy a tévé főtanárrá és meghatározó szocializációs és érdeklődéslekötő faktorrá vált, ami erősen elősegítette az iskolai magaskultúra iránti érzéketlenség, süketség, Knausz Imre kifejezésével a kulturális autizmus létrejöttét. Régen nem kellett külön fejleszteni a szövegértést, ma már – az iskolák zömében – kell, mert a szövegmaszktanulás nem segít a szövegértés fejlődésében.

 

Magyartanárok Egyesülete

1088 Budapest, Múzeum u. 7.

email: aratolaco@axelero.hu, tamas.ferenc@freemail.hu

http://magyartanarok.fw.hu