A Hírharang letöltése rtf-ben

Hírharang archívum

HÍRHARANG

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE HÍRLEVELE

II. évfolyam 1. szám                                                 2001. október

Kiadja: a ME Választmánya,

szerkeszti: Tamás Ferenc

 

Köszöntjük tagjainkat Egyesületünk 5. születésnapja alkalmából!

 

KRÓNIKA

·     2000. november 18-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartottuk Egy másik századforduló – 1900 című művelődéstörténeti konferenciánkat – ezzel búcsúzva a véget érő évszázadtól. Praznovszky Mihály, az intézmény búcsúzó főigazgatója beszélt A jövő század regényei/reményei című kiállításukról, amely a magyar irodalom jövőlátomásait idézi fel. Gerő András Századfordulós prizma című előadása a századelő kulturális megújulásának árnyoldalát mutatta be: azokat a szellemi kezdeményezéseket, amelyek a kiutat a kor értékválságából az európai (az antik és a zsidó-keresztény) hagyományokat megtagadva, a szociáldarwinizmust és a pogány mítoszokat elegyítő fajelméletben keresték.  Kincses Károly fotótörténész képzeletbeli sétára vitte a konferencia résztvevőit, elbeszélte, hogy a századfordulón hogyan is készíttetett magáról képet egy család Mai Manó császári és királyi fotográfus műtermében. Az előadás fölvillantotta századforduló budapesti polgárának életformáját. Erős Ferenc Freud 1900-ban megjelent Álomfejtésének tudományos, politikai és bölcseleti jelentőségét, illetve kettős – tudományos és életrajzi-vallomásos – olvasatát körvonalazta, majd a Ferenczi-Freud levelezésről beszélt.  Veres András az irodalmi élet színtereiről, a kávéházakról, a szerkesztőségekről és a szalonokról adott áttekintést, s beszélt az újságírói életformáról és jelentős képviselőiről, Bródyról, Molnár Ferencről és Adyról. Szabó Júlia a századforduló magyar festészetének sokféle irányzatát mutatta be, s az 1896 és 1909 közötti időszak kulcsfigurájaként Gulácsy Lajost méltatta. A képekkel és diákkal gazdagon illusztrált előadás felvillantotta a magyar festészet külföldi ihletőit és párhuzamait is. A konferencia levezető elnöke Fenyő D. György volt.

·     2001. február 10-én tartottuk Diagnózisok és terápiák – Olvasáskultúra, irodalomértés, irodalomtanítás az új évezred küszöbén című konferenciánkat a Kossuth Klubban. Az első részben az irodalmi művek jelentésének föltárásáról beszélgetett Balassa Péter, Bókay Antal, Cserhalmi Zsuzsa és Kulcsár Szabó Ernő, kitérve a jelentéstulajdonítás hagyományos és újszerű modelljeire, ezek használhatóságára az oktatásban; ezután József Attila Eszmélet című versének jelentésrétegeit mutatták be. A beszélgetést Arató László vezette. A második részben olvasáskutatók – Gereben Ferenc, Nagy Attila és Kocsis Mihály – ismertették a legújabb (sok tekintetben megdöbbentő) felméréseket olvasáskultúránkról, az olvasási szokások változásairól, valamint az irodalom tantárgy helyzetéről. A harmadik részben ismét kerekasztal-beszélgetés következett. A „Mit tanítsunk, hogyan tanítsuk?” kérdésre irodalomtanítási programok képviselői, tankönyvszerzők – Arató László, Boldizsár Ildikó, Cserhalmi Zsuzsa, Domonkos Péter, Fábián Márton – válaszoltak, és vitatkoztak egymással. A beszélgetés moderátora Fenyő D. György volt. A konferencia előadásainak nagy része megjelent az Iskolakultúra 2001/5. számában; elektronikus változata honlapunkról is elérhető.

·     2001. április 11-én, a Költészet napja alkalmából rendeztük meg Petri György költészetéről szóló, Az örökhétfőtől a napsütötte sávig című konferenciánkat a Holmi szerkesztőségével közösen a Fazekas Mihály Gyakorló-iskolában. Arató László megnyitójában arról beszélt, hogy Petrit, az elátkozott, látszólag iskolaidegen költőt elérte a legjelentősebb költők sorsa: bevonul az iskolába. Mert a „botrányos” Petri, minden látszat ellenére, iskolai tanításra termett lírikus. A költő verseiből Jordán Tamás adott elő, majd Radnóti Sándor beszélt Petri művészetének társadalmi és politikai kontextusáról. Bodor Béla a költő nyelvének a Kádár-kor beszédmódját megtagadó, „ellen-beszéd”-jellegéről adott elő, Várady Szabolcs a látszólag hagyományellenes Petri-költészet hagyományba ágyazottságát mutatta be. Szigeti Csaba a ver-sekből kirajzolódó fiktív lírai önéletrajz elméleti kérdéseit, Kisbali László a szubjektum és a szubjektivitás problémakörét vizsgálta, Margócsy István pedig Petri iróniájáról értekezett. A délelőtti előadássorozatot Petri György és Várady Szabolcs egymáshoz írt verses leveleinek bemutatása zárta (Vallai Péter és Várady előadásában). Délután műelemző szemináriumokon elemeztük  Petri költészetét  (a gyakorlatokat Arató László,  Bánki István,  Fenyő D. György, Huba Miklós, Kelemen Péter, Schiller Mariann és Tamás Ferenc vezette), majd Kamondi Zoltán Petri-portéfilmjét néztük meg. A konferencia szüneteiben Szilágyi Lenkének a költőről készült fotóiban gyönyörködhettünk. A konferenciához kapcsolódva a Magyar Televízió Iskola utca című műsorában Petri-blokk készült (Fenyő D. György, Szilágyi Lenke, Tamás Ferenc, Várady Szabolcs), valamint elhangzott a rádióban is egy beszélgetés Petri György költészetéről az Ön hogyan tanítaná című műsorban (Fenyő D. György, Radnóti Sándor, Schiller Mariann). Terveink szerint a konferencia anyagát a nem túl távoli jövőben kötetbe gyűjtve megjelentetjük.

·     2001. május 5-én az Örökmozgó moziban köszöntöttük a 80 éves Jancsó Miklóst. A Téralakítás és marráció Jancsó Miklós alkotásaiban (A megfigyelt nézés 2.) című, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájával közösen szervezett konferencián Kovács András Bálint Jancsó és a modernizmus címmel tartott előadást, Vasák Benedek Jancsó és Godard művészetének hasonló vonásairól beszélt, Vidovszky György a videókép szerepét elemezte Jancsó filmjeiben. A Jancsóról az órán blokk keretében Hartai László  a Jancsó életművét feldolgozó, kitűnő CD-ROM-ot mutatta be, Schubert Gusztáv pedig a Szegénylegényeket elemezte. Az előadások gondolatmenetének követését filmbejátszások segítették. Ezt követően Horváth Beáta beszélgetett az alkotóval pályájáról és a mai képkultúráról, majd Arató László, Jancsó Miklós és Réz András cserélt szenvedélyesen eszmét a film térkezelésének kérdéséről, ill. Jancsó mesélt filmes tapasztalatairól.

·     2001. július 4. és 7. között rendeztük meg negyedik nyári módszertani táborunkat, ezúttal Szombathelyen. Tevékenységünk középpontjában Csokonai költészetének vizsgálata és Esterházy Péter Harmonia Caelestis című könyvének értelmezése állt, de foglalkoztunk a dolgozatjavítás problematikájával és a szövegkohézió kérdésével is, néztünk és elemeztünk színházi előadást (Esterházy: Egy nő) és filmet (Jarmusch: Éjszaka a Földön), olvastunk Kovács András Ferenc- és Fazekas Mihály-verseket, és játszottunk irodalmi vonatkozású, kreatív játékokat. Vendégünk volt Esterházy Péter. A tábor szervezését és lebonyolítását Fekete Gabriella, Fenyő D. György, Hartmann Ibolya, Schiller Mariann és Tamás Ferenc végezte. A táborban készült fotók megtekinthetők honlapunkon.

·     Az Egyesület első könyve a közgyűlésre jelenik meg A kifosztott Móricz? címmel a Krónika Nova Kiadónál, Fenyő D. György szerkesztésében. A kötetben a Móricz-konferenciánkon elhangzott előadások olvashatók.

 

 

NAPTÁR

 

    Az Egyesület programjai

 

·     2001. november 17-én szombaton 10 órától  szakmai napot tartunk, témája: Új hangsúlyok az anyanyelvi nevelésben. Felkért előadóink az ELTE BTK és TFK munkatársai. 14.30-tól KÖZGYŰLÉS és SZÜLETÉSNAP. Helyszín: Kossuth Klub (VIII., Múzeum u. 7.).

·     Október elején negyedik alkalommal indult el Újrafelfedezés és közvetítés című 120 órás akkreditált tanfolyamunk. Helyszín: a Kossuth Klub, időpont: minden második csütörtök 13.15 - 18.00. Érdeklődőket, vendégeket szívesen látunk! (A program a hátsó oldalon!) Témáinkhoz az Egyesület honlapján gazdag olvasmány-kínálatot talál az érdeklődő, s az esetleges változásokról is ott adunk hírt.

 

 

INFORMÁCIÓK

 

·     Az új, kétszintű érettségi általános, majd részletes szabályzatának munkaanyagait a Választmány februárban, márciusban és októberben is véleményezte. Legutóbbi állásfoglalásunkból e számunkban közlünk részleteket. Állásfoglalásaink teljes szövege és az összes munkaanyag olvasható honlapunkon.

·     Szeptember 26-án nyílt választmányi ülésen vitattuk meg az új érettségivel kapcsolatos kérdéseket; a Választmány állásfoglalása az ott elhangzottak fel-használásával készült. Ugyanezen az ülésen megvitattuk az egységes érettségi szöveggyűjteményre kiírt pályázat fölvetette problémákat is, s úgy döntöttünk, az Egyesület föllép e hibás és káros terv ellen. Szintén szeptemberben – több pedagógus szakmai szervezettel közösen – számos kifogást fogalmaztunk meg az OM készülő tankönyvvé nyilvánítási és tankönyv-támogatási rendeletével kapcsolatban. Állásfoglalásaink honlapunkon olvashatók.

·     Egyesületünk képviseletében Arató László részt vett és felszólalt a Magyar Irodalomtörténeti Társaság által szervezett Magyartanárok VII. Országos Konferenciáján (Csillebérc, 2001. október 5-7.).

·      Egyesületünk tagjai kedvezményes áron – 2500 Ft helyett 2000 Ft-értelőfizethetnek a Liget folyóiratra. A lap megrendelésének módja: rózsaszín csekken a következő címre: Liget, 1525 Budapest, 114; Postán maradó.

Minden előfizető a Liget könyveit 30 % kedvezménnyel kapja.

·     Honlapunkról az érdeklődő áttekintést nyerhet az Egyesület eddigi tevékenységéről, megtalálja alapszabályunkat, alapító okiratunkat, állásfoglalásainkat, programjainkat. Képeket láthat a Magyartanárok Egyesülete életéről, hasznos Web-helyek listájában böngészhet (elektronikus könyvtárak, képtárak, folyóiratok, szakcikkek, nyelvészeti szövegbázis stb.), és be is léphet tagjaink közé.

 

 

MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE

http://www.tar.hu/magyartanarok

 

 

DOKUMENTUM

 

    Állásfoglalás a kétszintű érettségiről,

     a „Részletes érettségi vizsgakövetelmény és vizsgaleírás” című

     munkaanyagról   (2001. október 14.)

           Részletek

 

I.  A kétszintű érettségi fölvetette általános problémákról

1.  Ahogyan azt az „Általános követelmények” kapcsán megfogalmaztuk, számunkra kétséges az érettségi kétszintűségének indokoltsága magyarból a jelenleg érvényes – az utolsó két évben csak kevésbé specializáló és a kerettanterv által 12 évre részletesen és nem kétszintűen, „bemenetileg” szabályozott – iskolaszerkezeti keretben. Kérdéses, hogy a kétszintűvé tett vizsga nem fog-e további szükségtelen polarizációt létrehozni az amúgy is rendkívül szelektív magyar iskolarendszerben.

2.  Kérdés, hogy a kétszintű érettségi mára szinte egyedül megmaradt indoka, a felvételi vizsga kiváltása valós, érvényes indok-e. A különféle felsőoktatási intézmények valóban elfogadják-e magyarból az egységes emelt szintű érettségi vizsgát saját szűrővizsgájuk helyett? Mi lesz azokkal a tanulókkal, akik egyidejűleg több különféle vizsgatárgyat előíró helyre kívánnak felvételizni? S mi lesz a középiskolából nem azonnal az adott intézménybe felvételizőkkel? E kérdések egyértelmű tisztázása nélkül az emelt szintű érettségi – s következésképp az egész kétszintű modell – értelme bizonytalan.

3.  Nem világos, noha a vizsgakövetelmények és a vizsgamodell megítélésének szempontjából alapvetően fontos, hogy valójában ki is fog magyar nyelv és irodalomból emelt szintű érettségit tenni. Csak a szakirányban továbbtanulók, vagy minden olyan diák, aki magas pontszám-követelményt, kemény és sokoldalú feltételeket szabó felsőoktatási intézménybe felvételizik?

4.  Nem világos, hogy milyen iskolai-tanulásszervezési megoldások felelnek meg az emelt szintű vizsgára való felkészítés igényeinek. S ezen megoldások

·                     egy középiskolán belül biztosíthatók-e,

·                     anyagi fedezetét ki biztosítja,

·                     konkrét formájára ki tesz javaslatot?

Ha például a 11-12. évfolyamon a kétórás fakultáció lenne a felkészítés terepe, akkor mi lesz az alapvetően kronologikus kerettanterv jegyében a 9-10. évfolyamon tanult anyagrészekkel? Vajon a fakultációs órakerettel megnövelt órakeretben tanulók magyarból is kilépnek az osztálykeretből, vagy a fakultáció afféle vizsgaelőkészítő többletóra lesz? Természetesen ezek a kérdések nem lennének feltehetők egy a kerettantervi szabályozásnál kevésbé központosított szabályozás esetében.  Megismételjük tehát  korábban is föltett  és  válasz  nélkül hagyott kérdésünket: hogyan képzeli el az oktatási kormányzat az emelt szintű vizsgára való fölkészítést?

5.  Nyugtalanító, hogy a kétszintű érettségi gyakorlati lebonyolítására semmiféle tervet nem hoztak nyilvánosságra. A saját iskolai közegből kiemelt, külön vizsgabizottság előtt zajló emelt szintű szóbeli vizsgák szervezése és végrehajtása olyan nehézségekkel jár, hogy – elképzelésünk szerint – rendkívül erősen fenyeget a káosz veszélye. Reméljük, hogy komoly erőfeszítések folynak a vizsga szervezésének modellálása vonatkozásában. Sürgetjük a tervek nyilvánosságra kerülését, nyilvános vitára bocsátását.

6. Ellentmondást látunk a kerettanterv és az érettségi vizsgakövetelmények között. A kerettantervben nem különülnek el a két szint követelményei, a tovább-haladási feltételek nyilvánvalóan nem azonosak a középszint követelményeivel. A kerettanterv nem szól külön az emelt szintű érettségi vizsgához szükséges készségekről és ismeretekről, így az emelt szintű vizsga követelményei tantervi szabályozóvá lépnek elő.

7.  A munkaanyagban leírt középszintű vizsga írásbeli része olyan radikális változást, valóságos tantárgyi koncepcióváltást jelent, amely széles körű társadalmi vitát követel, s amelyre előre fel kell hívni (fel kellett volna hívni) mind a szakma, mind a szülőtársadalom figyelmét. Jelen formájában a közép-szintű magyar írásbeli érettségin a szövegértésre és az érvelő szövegalkotásra kerül a hangsúly, s elkerülhetővé válik az irodalmi témáról írandó értekezés. Ez egybevág a fejlett országok (pl. az Európai Unió tagországai) tömegoktatássá vált középfokú oktatásában érvényesülő tendenciával, de a hazai szokásrendhez és a kerettantervhez képest éles váltást jelent.

8.  A mai magyartanítás nincsen kellőképpen felkészülve a középszintű érettségi nem irodalmi (érvelő) esszéfeladataira, pedig a ma kilencedikes diákok 2005-ben már az idén elfogadni szándékozott érettségi követelményrendszer és vizsgamodell szerint vizsgáznának.

a) Nincs konszenzus abban, elfogadható-e az, hogy a középfokú írásbeli magyar érettségin elkerülhető az irodalom mint téma, s az irodalmi témáról írt értekezést nem irodalmi tárgyról írott esszé/értekezés is helyettesítheti. (A munkaanyag ezt a lehetőséget tartalmazza.)

b) A nem irodalmi érvelő szöveg („esszé”) írásának tanítására a ma pályán lévő magyartanárok nincsenek felkészülve, nem áll rendelkezésükre ehhez megfelelő taneszköz-, illetve tankönyv-választék.

 c) A kerettanterv és az érettségi (főképp az emelt szintű) irodalomtörténeti anyaga ma is olyan nagy, illetve a tanterv és a tételsorok szerkezetét olyan kizárólagossággal dominálja, hogy emellett aligha jut elegendő idő az „írástanításra”, illetve tágabban a kerettanterv „belépő tevékenységek” című rovataiban leírt képességek módszeres és alapos fejlesztésére.

9.  A szövegértési feladat középszintű érettségin szükséges és elfogadható újítás. Ugyanakkor az úgynevezett szövegértési feladatsorban indokolatlanul dominálnak a szövegtömörítési és szövegalkotási feladatok, emellett az ugyanitt található leíró nyelvtani feladat is megkérdőjelezi az írásbeli vizsga ezen részének adott „szövegértési feladat” elnevezést. A szövegértésnél komplexebb – s a magas pontszámmal kitüntetett helyzetűvé tett – feladatra kevésnek tartjuk a 60 percet.

10.  Az emelt szintű írásbeli vizsga adatközpontú, lexikai tudást mérő, tesztjellegű feladatsora ellentétben áll a képességfejlesztő, a műértő befogadást a középpontba állító irodalomtanítással, noha a kerettanterv is, a vizsgaleírás deklarációi is hangsúlyozzák ennek fontosságát. A három óra alatt írandó öt esszé pedig képtelen és értelmetlen feladat, mert lehetetlenné teszi az igényes, gondolkodó-kreatív szövegalkotást. Ez utóbbi helyett mi legfeljebb két hosszabb esszé írását javasoljuk, s itt is szükségesnek tartjuk a jelölt témák közötti választás biztosítását. Nem elfogadható az olyan irodalmi vizsgaforma, amely az irodalmisággal szemben közönyt mutat, nem követeli meg az árnyalt műelemzést és műértelmezést.

11.  Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a szóbeli vizsgán csak az emelt szinten van a tanulóknak választási lehetőségük. A középfokon a konkrét szóbeli tételek előzetes kihirdetése helyett a mai gyakorlat fenntartását támogatjuk: a diákok a témakört ismerjék meg előre, de mind a megoldandó nyelv(tan)i feladattal, annak szövegével, mind az irodalmi témakörön belül a választható tételek pontos megfogalmazásával a vizsgán találkozzanak. Ellenkező esetben nem a gondolkodó feladatmegoldást, hanem a tételbiflázást támogatja, illetve segíti elő az érettségi.

12.  A középszintű szóbeli vizsga leírásában található témakör-jegyzék, illetve tételsor visszalépést jelent a 1997-es rendelethez képest. (…) a motivikus-tematikus, a poétikai-műfajtörténeti s az irodalom határterületeire vonatkozó tételek és megközelítések gyakorlatilag kiiktathatóvá váltak a középszintű érettségiből, illetve az irodalomtanításból magából. (…) A lemondás erről az elvről  ellehetetleníti a magyartanítás  korszerűsítését.

 

ÚJRAFELFEDEZÉS ÉS KÖZVETÍTÉS

     Az első félév programja

     Az első előadás 13.15-kor, a második 15.15-kor kezdődik!

      (Az egyes témák utáni számok a tanfolyam leírásában  szereplő modulokra utalnak)

 

Október 4.

Bemutatkozás, gyakorlati kérdések

Közös műelemzések, módszertani gyakorlatok (Tóth Krisztina, Darvasi L. művei) (2,5)

   (Arató László, Fenyő D. György, Schiller Mariann, Tamás Ferenc)

Október 18.

Szophoklész: Oedipus király   (1)                                               (Simon Attila)

Sztravinszkij: Oedipus rex   (5)                                                  (Halász Péter)

November 8.

Bibliai elbeszélések megközelítési lehetőségei   (1)           (Mártonffy Marcell)

Mészöly Miklós: Saulus   (5)                                                   (Tamás Ferenc)

November 15.

Balassi poétikája   (1)                                                            (Kőszeghy Péter)

Balassi és Ady istenes verseinek elemzése a magyarórán (1,5)  (Huba Miklós)

November 29.

Nyelvi újdonságok a mai magyar prózában   (3)                     (Pusztai Ferenc)

Nyelvtantanítási gyakorlatok   (3,4)                                        (Stribik Ferenc)

December 13.

Berzsenyi-versek elemzése, Berzsenyi motívumrendszere  (1)    (Bécsy Ágnes)

Csokonai-versek elemzése a magyarórán  (2,5)                        (Tamás Ferenc)

Január 10.

Shakespeare: Szentivánéji álom   (1)                                          (Kállay Géza)

Irodalmi szövegek kreatív-produktív megközelítése   (4)         (Benkes Zsuzsa)

Január 24.

Kölcsey irodalomszemlélete   (1)                                            (Gyapay László)

Nyelvtantanítási és kommunikációs gyakorlatok   (4)          (Schiller Mariann)

Február 7.

Katona József: Bánk bán   (1)                                                        (Nagy Imre)

Kohlhaas-történetek – Kleist, Sütő, Hajnóczy, Doktorow   (2)    (Arató László)

 

Házigazda: Földesné Hartmann Ibolya és Tamás Ferenc

 

Látogasson el egy-egy előadásunkra a Kossuth Klubba!

Honlapunkon a témákhoz kapcsolódó szakirodalmi ajánló és

web-helyek találhatók! Érdemes megnézni, használni!

http://www.tar.hu/magyartanarok

 

 

 

 

 

MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE

Címünk: 1088 Budapest, Múzeum utca 7.

e-mail: aratolaco@mail.matav.hu, tamas.ferenc@freemail.hu