A Hírharang letöltése rtf-ben

Hírharang archívum

HÍRHARANG

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE

HÍRLEVELE

I. évfolyam 2. szám                                                  2000. október

Kiadja a ME Választmánya

Szerkeszti: Tamás Ferenc

 

 

KRÓNIKA

·     A kétszáz éves Vörösmarty — konferencia és szakmai nap    Nagy költőnk születésének bicentenáriuma adott alkalmat arra, hogy műveivel - új megközelítési módokat keresve - foglalkozhassunk. Rendezvényünket április elsején tartottuk, házigazdánk a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium volt. Szörényi László arról beszélt, hogy Vörösmarty antropológiai és teológiai felfogásában a felvilágosodás és a romantika összeegyeztetésére tett kísérletet. Szilágyi Márton a költőt mint az irodalmi élet szereplőjét mutatta be, vázolva a korabeli írók karrier-lehetőségeit. Bécsy Ágnes a jungi mélylélektan módszerét alkalmazva a Szép Ilonkát mint a költő lélektörténetét elemezte. Bíró Béla előadásában  az Előszó időfelfogásáról, történelemszemléletéről beszélt Balassa Péter Az emberek c. költeményt mint prófétai megnyilatkozást elemezte. Géczi János Vörösmarty természetfelfogásáról, Kállay Géza a Lear-fordítás és a kései versek hasonló vonásairól tartott előadást. Délután több szekcióban szemináriumi foglalkozásokon vehettünk részt. A foglalkozásokat Arató László, Bánki István, Honti Mária, Kelecsényi László, Schiller Mariann és Tamás Ferenc vezette. Ezt követően került sor az iskola drámatagozatos diákjainak Csongor és Tünde - előadására, majd beszélgetésre a rendezô-tanárral, Keresztúri Józseffel. A gazdag programot a PIM Vörösmarty-kiállítása, valamint könyvvásár tette még színesebbé.

·     A megfigyelt nézés — konferencia a filmbefogadás kérdéséről   Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájával közösen rendeztük meg ezt a konferenciánkat az Örökmozgó moziban május 6-án. Az egyes előadásokat beszélgetés, vita követte. Előadóink voltak Hartai László (a videóidézetekben is gazdag előadás különböző óratípusok lehetőségeit mutatta be), Kamarás István (a nehezen “olvasható” filmek befogadásszociológiai vizsgálatát mutatta be Tarkovszkij Tükör című filmje kapcsán), Király Jenő (a tömegfilm három alaptípusának jellegzetességeit vetette össze; a horrort, a szerelmi románcot, valamint a westernt mint nagy létezéseposzokat vizsgálta), Kovács András Bálint (azzal foglalkozott, hogy mi a szerepe a redundanciának, hogyan válik a film tér-idő viszonya ok-okozati viszonnyá), Lányi András (a divatos elméletekkel szemben amellett érvelt, hogy a népszerű televíziós műfajok tanítása helyett autonóm műalkotások elemzése volna kívánatos), Réz András (a reklámfilmek narrációját, a félbehagyott, illetve a váratlanságot előidéző, többirányú elbeszélőszerkezeteket mutatta be), Vasák Benedek (a filmelmélet változásairól tartott előadást). A konferenciát Horváth Beáta szervezte és vezette.

·     Fórum a kerettantervről   Május 22-én a Kossuth Klubban tartottunk fórumot a magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettantervéről (vitavezető Fenyő D. György választmányi tag volt). Az ott elhangzottak alapján a választmány állásfoglalást fogalmazott meg, amit elküldött a kerettantervi bizottságnak. A dokumentum legfontosabb részleteit ld. lejjebb!

·     Irodalomtanítás nálunk és más nemzeteknél — konferencia   Október 14-én tartottuk konferenciánkat a Közgazdasági Politechnikumban. Előadóink jóvoltából képet kaptunk számos ország oktatási rendszeréről és irodalomoktatásáról (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Szlovákia, Oroszország, Finnország, Egyesült Államok, Japán). Az előadók rendre utaltak a bemutatott ország és Magyarország oktatási rendszerének, irodalomtanítási elveinek és törekvéseinek különbségeire, majd külön előadás összegezte az elhangzottakat, s elemezte a hazai irodalomoktatás helyzetét. Megismerhettük a nemzetközi érettségit adó programot is a Karinthy Frigyes Gimnázium példáján. Az előadásokat követő beszélgetésben nagy hangsúlyt kapott a képzési idő megnövekedésével előálló új helyzet, az anyanyelvi és irodalmi képzés szerkezetének, tartalmának és célrendszerének a külföldi tapasztalatok fényében történő újragondolása mint halaszthatatlan feladat. Előadóink voltak Horváth Katalin, Győri János (a konferencia spiritus rectora), Jakobsenné Szentmihályi Rózsa, Kutyina Olga, Mészáros Veronika, Pála Károly, Rab Irén, Sándor Csaba, Brigita Simonova, Spira Veronika. A beszélgetést Schiller Mariann vezette.

·     Nyári módszertani tábor Harmadszor rendeztük meg Hogyan kezdjünk hozzá? elnevezésű nyári táborunkat, ez alkalommal Békéscsabán (2000. június 28. - július 1.). Idén is iskolatípusonként szervezett csoportokban folyt a munka; foglalkoztunk a század eleji líra megújítóival – Adyval, Babitscsal, Kosztolányival, Füst Milánnal ─  és Kertész Imre  Sorstalanság című regényével . A szemináriumvezetők Arató László, Schiller Mariann, Tamás Ferenc voltak, a szervezés és a lebonyolítás munkáját Fekete Gabriella, Gallai Zsófia és Stribik Ferenc választmányi tagok végezték. Vendégünk volt Kertész Imre író, valamint Géczi János költő, az Iskolakultúra szerkesztője. A komoly műelemzések és nyelvtani gyakorlatok mellett idén is sor került játékra, filmnézésre és -megbeszélésre, városnézésre, kötetlen beszélgetésre, valamint az akkreditációban előírt önálló munkák elkészítésére. Támogatóink jóvoltából a résztvevők többféle folyóirat számait (Liget, Bárka, Beszélő, Iskolakultúra), valamint könyveket kaptak ajándékba.

 

 

NAPTÁR

Az Egyesület tervezett programjai

·     Korábbi híradásunknak megfelelően idei közgyűlésünket 2000. november 18-án 14.30-től tartjuk. Előtte - délelőtt 10-től - Egy másik századforduló – 1900 című konferenciánkkal búcsúzunk a 20. századtól. Hallhatunk a századelő irodalmi életéről, festészetéről, fotóművészetéről, szellemi áramlatairól, a freudizmus hatásáról. Felkért előadóink: Erős Ferenc, Gerő András, Kincses Károly, Szabó Júlia és Veres András.

·     Október elején harmadik alkalommal indult el Újrafelfedezés és közvetítés című 120 órás akkreditált tanfolyamunk. Helyszín: Kossuth Klub (V., Múzeum u. 7). Időpont: minden második csütörtök 13.00 - 18.30. Érdeklődőket, vendégeket szívesen látunk! (A  program lapunk utolsó hátsó oldalán!)

·     Tervünk, hogy az Olvasás éve programhoz kapcsolódva Olvasáskutatás és irodalomtanítás címmel konferenciát szervezzünk az olvasásszociológia, a befogadásszociológia és az irodalomtanítás kapcsolódási lehetőségeiről. Tervezett időpont: 2001. február 10.

·     A közelmúltban elhunyt jelentős költőnk, Petri György emlékére és tiszteletére  konferenciát és verselemző szemináriumot tervezünk 2001. április 11-ére.

·     A megfigyelt nézés című konferenciánkkal indított sorozatunk folytatásaként Jancsó Miklós filmjeit kívánjuk elemezni. Tervezett időpont: 2001. május 5.

·     2001-ben is megrendezzük (immár negyedik alkalommal) a Hogyan kezdjünk hozzá? című módszertani továbbképző táborunkat.

·     Folyamatban van Vörösmarty -, valamint film-konferenciánk anyagának szerkesztése és sajtó alá rendezése.

 

INFORMÁCIÓK

·     A dombóvári Fekete István Napok A Tüskevár mint nevelési színtér című konferenciáján, a Hálás vagyok érte, hogy hagytak gyereknek lenni módszertani pályázat eredményhirdetésén Egyesületünket Fekete Gabriella választmányi tag képviselte.

·     Sok más szervezet mellett Egyesületünk is részt vett az Esély 2000 című oktatáspolitikai konferencia szervezésében. Az előkészítő munkálatokban a választmányt Földesné Hartmann Ibolya képviselte.

·     Az Egyesület képviselői (Fenyő D. György és Tamás Ferenc) az Oktatási Minisztérium felkérésére részt vettek az iskolai emléknapok bizottság munkájában

·     Egyesületünket együttműködési ajánlattal kereste meg a Liget Műhely Alapítvány. Ennek jegyében kedvezményes előfizetési ajánlatot kínált fel tagjainknak a Liget című folyóiratra, valamint felajánlotta, hogy az Egyesület konferenciáira, továbbképzéseire készült tanulmányokat a folyóiratban megjelenteti.

·     Egyesületünk segítséget nyújtott az érdi Vörösmarty Gimnáziumnak Az élő szobor című Vörösmarty-konferencia megszervezésében, s két választmányi tag (Schiller Mariann, Tamás Ferenc) előadást is tart. Időpont: 2000. november 11. 10 h. Cím: 2031 Érd, VI., Széchenyi tér 1. Telefon: (23) 362-899

·     Mint már korábban hírt adtunk róla, 1999. októberétől Egyesületünk a világhálón is elérhető. Honlapunkról (www.tar.hu/magyartanarok) az érdeklődő áttekintést nyerhet az Egyesület eddigi tevékenységéről, megtalálja alapszabályunkat, alapító okiratunkat, állásfoglalásainkat, programjainkat. Képeket láthat a Magyartanárok Egyesülete életéről, továbbképzési programunkhoz kapcsolódó irodalmi és szakirodalmi ajánlást olvashat, hasznos web-helyek listájában böngészhet, üzeneteket küldhet és olvashat. Honlapunk látogatóinak száma jelenleg éppen 1900 és 2000. között van!

 

DOKUMENTUM

Állásfoglalás a Kerettantervről, 2000. május 29.

Részletek

 

A Magyartanárok Egyesülete 2000. május 22-i fórumán megtárgyalta a Kerettanterv közreadott koncepcióját és a Választmány erről szóló állásfoglalás-tervezetét. Az alábbiakban a Választmánynak a szakmai fórum által megerősített állásfoglalását adjuk közre. Kritikánk minden iskolatípusra vonatkozik, de az 1-4. évfolyamokra nem terjed ki.

 

1. A kerettanterv koncepciójáról

1. a A ME többször kifejtette, hogy nem az egységes, központi kerettantervet, hanem a többféle és választható mintatantervek rendszerét tartaná jónak. Ezen álláspontunk fenntartásával egyúttal tudomásul vesszük, hogy az oktatáspolitika a kerettantervek mellett döntött.

1. b Korábbi állásfoglalásainkban többször hangsúlyoztuk: fontosnak tartanánk, hogy az oktatást szabályozó dokumentumok együtt, egymásra épülve készüljenek el, így az egyik szabályozó ne "írhassa felül" a másikat, például az érettségi vizsgaszabályzat összhangban legyen a kerettantervekkel. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az érettségire vonatkozó szabályozásnak a kerettantervi tervezettel egyidejű elkészítése nem történt meg, így könnyen előállhat a fent jelzett, nem kívánatos helyzet.

1. c Örömmel üdvözöljük, hogy a variabilitás/választhatóság elvét a kerettantervi szabályozás némileg figyelembe vette, s így a tervezet irodalomból a gimnáziumok 9-12. évfolyamán, magyar nyelvből a gimnáziumok 11-12. évfolyamán kínál alternatívát. Kívánatos lenne, ha más iskolatípusok és más évfolyamok esetében is lehetőség nyílna eltérő tananyagelrendezési elvek érvényesítésére.

1. d Ismereteink szerint az oktatási kormányzat 2001. szeptemberében be kívánja vezetni a kerettantervet. Ez rendkívül feszített munkatempó mellett képzelhető csak el, ami óhatatlanul több hibához vezet, kevesebb előzetes konzultációt, véleménycserét és megfontolást tesz lehetővé. (...) Ezért – a megfelelő minőség érdekében – indokolt lehet a kerettanterv bevezetésének egy tanévvel való késleltetése. Úgy tapasztaltuk, hogy a sietség a lehető legjobb oktatási dokumentumot is tönkre tudja tenni a gyakorlatban.

 

2. A kerettantervi rendeletről és a szabályozás egészéről

2. a A kerettantervi rendelet beszél kötelező és nem kötelező, szabadon tervezhető és kötött órákról, szó van továbbá nem kötelező tanórai foglalkozásokról. E fogalmakat a kerettanterv nem definiálja, nem is következetesen használja. Szükségesnek tartjuk tehát mindenekelőtt ezen fogalmak definiálását, ezek egymáshoz való viszonyának tisztázását. Ezt követően a rendelet egyértelműen határozza meg ezeknek az óraszámoknak a finanszírozását: mely tevékenységeket kötelesek az iskolafenntartók anyagilag biztosítani, s melyek azok, amelyek esetében döntési lehetőségük van. (...)

2. b Az óraszámokat áttekintve feltétlenül fontos és üdvözlendő vívmánynak tartjuk, hogy a szakközépiskolákban minden évfolyamon heti 4 óra jut a magyar nyelv és irodalomra.

2. c Megőrzendő értéknek gondoljuk a gimnáziumi fakultációkat. A rendelet szövege ezeket nem tiltja ugyan, de nem is beszél róluk. Az óraszámok elemzéséből az következik, hogy minimális az esély erre a bevált, az elmélyülést, az alapos tanulást előtérbe állító oktatási formára. Úgy véljük, hogy egy alapvető oktatási dokumentumban egyértelműen ki kell mondani - s nem csak sejtetni - egy ilyen lényeges változtatást.

2. d A kerettanterv belső ellentmondása, hogy a célok és feladatok megfogalmazása, valamint tananyag konkretizálása (szerzők, művek, témák, fogalmak) nem harmonizálnak egymással. Úgy véljük, a célkitűzések rokonszenves modernizációs törekvései nem jelennek meg kellőképpen a témakörök, tartalmak és fogalmak részletezésében. (...)

2. e A kerettanterv a pedagógiai rendszer fogalmát csak technikai oldalról definiálja (a tanterv, a tankönyvcsalád, a pedagógusképzés és a továbbképzés rendszereként). Úgy véljük, egymással párhuzamos oktatási-nevelési filozófiák is létezhetnek az iskolákban, vagyis érdemes lenne a szellemi értelemben vett pedagógiai rendszereket is elismerné és ezzel lehetővé tenné a kerettanterv, ezek jelenthetnek ugyanis valódi alternatívákat az iskolák számára. (...)

 

3. Általános iskola

3. b A kerettanterv leggyengébb elemének a 7-8. évfolyam irodalom tantervét tartjuk. Zavarba ejtően heterogén ez az anyag, nélkülözi az egységes koncepciót. A kerettanterv sugallja az irodalomtörténet tanítását, ezt azonban ebben az életkorban elhibázottnak tartjuk. A történeti szempont szervetlen, és félő, hogy az irodalmat a történelem illusztrációjává degradálja. Ez olyan nagy alkotások esetén, mint Kölcsey Hymnusa, Vörösmarty Szózata vagy Petőfi Nemzeti dala, igencsak sajnálatos lenne. Továbbá: a reformkor történelmi kontextusának túlhangsúlyozása ellentétbe kerülhet az olvasóvá nevelés oly fontos alapelvével. Nagyon fontos lenne több jó, az életkornak megfelelő ifjúsági regényt olvastatni.

            Mivel eleve a 7-8. évfolyam táján tapasztaljuk, hogy törés következik be a gyereknek az irodalom tantárgyhoz való viszonyában, ekkor válik nehéz, ugyanakkor nem igazán fontos tantárggyá a magyar, ezért véleményünk szerint e két évfolyam tantervét különös gondossággal kellene elkészíteni. (...)

3. e Javasoljuk az általános iskola felső tagozata kerettantervének teljes átdolgozását.

 

6. Szakiskola

6. a Nagyon jónak tarjuk a szakiskolai kerettanterv cél- és feladatmegjelölését, és ezekből következőnek a konkrét tananyagok és témák felsorolását. Feltétlenül üdvözöljük a szakiskolai kerettanterv törekvését, hogy korrigálja a korábban felhalmozott deficiteket, hogy tevékenységekre és képességekre koncentrál. Egyetértünk azzal, hogy az irodalmi anyagot ezekkel összefüggésben és tematikusan határozza meg.

6. b Elbizonytalanító lehet azonban a tanárok számára, hogy nagyon kevés segítséget kapnak. Ezért:

- Függelékként csatolni kellene egy vagy több részletes és nagyon gazdag, ugyanakkor csak ajánlásokat tartalmazó irodalomjegyzéket. (...)

- Szükséges lenne, hogy a kerettanterv megjelenésével egyidőben az oktatási kormányzat írjon ki pályázatot a szakiskolai tantervnek megfelelő tankönyvek és segédanyagok írására és szerkesztésére. (...)

            Úgy véljük, a szakiskolai kerettanterv esélyt ad ennek az elhanyagolt területnek a tartalmi modernizálására, a sok pedagógiai és pszichológiai nehézséggel küszködő szakiskolás diákok felzárkóztatására. Ám ennek a nagyon jó kerettantervnek csak akkor van esélye a megvalósulásra, ha a minisztérium anyagiakkal is támogatja bevezetését. (...)

 

 

 

 

 

 

 

K O N F E R E N C I A  ÉS  K Ö Z G Y Ű L É S

 

2000. november 18. szombat 10 h.

 

PETŐFI IRODALMI MÚZEUM

Budapest V., Károlyi Mihály u. 16.

 

ELŐADÁSOK

 

Praznovszky Mihály

A jövő század regénye/reménye – egy készülő kiállítás kérdései

Gerő András

Századfordulós prizma

Erős Ferenc

Álomfejtés a Wiener Walzeren – a pszichoanalízis Bécsben és Budapesten

Kincses Károly

A magyar fotográfia a századfordulón

Veres András

Irodalmi élet a századfordulón

Szabó Júlia

A magyar festészet irányzatai 1900 körül

 

 

 

ÚJRAFELFEDEZÉS ÉS KÖZVETÍTÉS

Az első félév programja

(Az egyes témák utáni számok a tanfolyam leírásában szereplő modulokra utalnak*)

 

2000. október 12.

A program ismertetése

Közös műelemzések, módszertani gyakorlatok (2, 4, 5)

    (Arató László, Fenyő D. György, Schiller Mariann, Tamás Ferenc)

2000. október 26.

A Biblia és az irodalom   (1)                                                       (Fabiny Tibor)

Thomas Mann: A törvény   (5)                                                    (Arató László)

2000. november 9.

XVI-XVII. századi szövegek nyelvi elemzése   (3,4)                (Pusztai Ferenc)

Írók, olvasók, olvasmányok a XVI-XVII. században   (1)                    (Ács Pál)

2000. november 23.

Drámajáték az iskolában – Romeo és Júlia   (2)                         (Kaposi László)

Shakespeare: Szentivánéji álom   (1)                                           (Géher István)

2000. december 7.

A kerettanterv és a helyi tanterv   (6)                                       (Horváth Zsuzsa)

Berzsenyi és Fazekas   (1)                                                             (Bécsy Ágnes)

2000. december 14.

Új eredmények a romantikakutatásban   (1)                (Szegedy-Maszák Mihály)

Arany János: Bor vitéz   (2)                                                    (Fenyő D. György)

2001. január 11.

A Bánk bán új megközelítésben   (1)                                              (Bíró Ferenc)

Portréversek Berzsenyiről   (5)                                                    (Tamás Ferenc)

2001. január 25.

Petőfi költészete új megközelítésben   (1)                               (Margócsy István)

Petőfi elemzése a magyarórán   (2)                                                 (Pála Károly)

2001. február 8.

Irodalmi szövegek kreatív-produktív megközelítése   (4)            (Benkes Zsuzsa)

Arany: Toldi, Toldi estéje   (2)                                                     (Tamás Ferenc)

 

 

*Modulok:

1. Régi művekről új megközelítésben

2. Epikai, lírai és drámai művek elemzése a magyarórán

3. Modern nyelvészet és nyelvtantanítás

4. Szövegtani, retorikai és kommunikációs gyakorlatok a magyarórán

5. Művek párbeszéde - a régieket megszólító újak

6. Magyartanítás és tantervkészítés

 

 

 

MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE

Címünk: 1088 Budapest, Múzeum utca 7.

Telefon: (1)2827453, fax: (1)3560427,

 e-mail: aratolaco@mail.matav.hu, tamfer@egon.gyaloglo.hu

 internet: http://www.tar.hu/magyartanarok