Drámapedagógia és magyartanítás

Konferencia és műhelymunka

2009. január 31.

 

A Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Drámapedagógiai Társaság közös rendezvénye

 

Helyszín: Marczibányi Téri Művelődési Központ

Idő: 2009. január 31. szombat

 

Regisztrációs űrlap letöltéséhez klikkeljen ide!

 

Program:

Délelőtt 10–11:

Kerekasztal-beszélgetés: a drámapedagógia útjai, lehetőségei

Résztvevők:

·      Kaposi László, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke

·      Bethlenfalvy Ádám, színész-drámatanár

·      Inges Zsófia, a Szociálterápiás Drámajáték Egyesület trénere, magyartanár

·      Perényi Balázs, drámatanár

·      Török László, magyartanár, drámatanár

·      Zrinyi Gál Vince, a KoMa társulat színésze

Moderátor: Fenyő D. György, magyartanár

 

Délelőtt 11.30–14.00:

Műhelymunkák (egymással párhuzamosan folyó kiscsoportos foglalkozások)

·      Kaposi László: RÓMEÓ ÉS JÚLIA – dráma drámával                                      Betelt!

·      Inges Zsófia: Hogy is volt ez Kreónnal? (Kreón történetének romjai)               Helyek korlátozott számban!

·      Perényi Balázs, drámatanár: A Csongor és Tünde mint ifjúsági dráma              Helyek korlátozott számban!

·      Török László: Trópusok és konvenciók (Lírai művek faggatása a drámapedagógia eszközeivel)          Betelt!

 

14.30–17:

Színházi előadások különböző feldolgozási módjai (egymással párhuzamosan folyó programok)

·      Csontketrec – A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ foglalkozása

·      Garaczi László: Plazma – A KoMa Társulat előadása és beszélgetés

 

A programon mindenkit szeretettel látunk, mind a Magyar Drámapedagógiai Társaság és a Magyartanárok Egyesülete tagjait, mind más érdeklődőket.

 

Mivel az egyes műhelyfoglalkozásokon és előadásokon kötött a hallgatói-résztvevői létszám, ezért a konferencián és a foglalkozásokon csak előzetes regisztrációval lehet részt venni. Kérjük, a regisztráció során jelezzék, melyik műhelymunkán és melyik színházi előadáson kívánnak részt venni!

 

Regisztrálni az alábbi elektronikus levélcímen lehet: 31januar@gmail.com, A regisztráció díja 1.000 Ft, kérjük, ezt az összeget január 25-ig utalják át a Magyar Drámapedagógiai Társaság számlaszámára: 11701004-20065946. A regisztráció az összeg átutalásával válik érvényessé. Ha az előzetes regisztrálás után még maradnak helyek, abban az esetben a helyszínen is lehet még jelentkezni, de csak azokra a foglalkozásokra, amelyeken még nem teljes a létszám.

 

Mivel az egyes műhelyfoglalkozásokat és a színielőadásokat a ki- és bejárás zavarja, kérjük a résztvevőket, hogy ne késsenek, és úgy tervezzék a napot, hogy a foglalkozásokról ne kelljen időközben elmenniük.

 

 

Rövid összefoglaló

 

A kerekasztal-beszélgetésben be kívánjuk mutatni a drámapedagógia és a színházi nevelés néhány lehetséges útját, irányzatát, lehetőségét. Szó lesz a tanítási drámaóráról, az improvizációról és a szociálterápiás drámajátékról, beszélünk színházi nevelési programról (TIE), és színházi előadások iskolai bemutatásáról. Hangsúlyosan kívánunk szólni arról, miként lehet drámai eszközöket felhasználni a magyartanításban. Ezt követően a tréningek, illetve az előadások arra kínálnak lehetőséget, hogy az egyes irányzatokat és azok képviselőit egy-egy foglalkozás erejéig megismerjék a résztvevők – előbb négy műhelymunka, majd két előadás és annak feldolgozása közül választva.

 

A műhelymunkák ismertetése

Kaposi László: RÓMEÓ ÉS JÚLIA (dráma drámával)

Játékra éhes, fiatalos lendülettel dolgozni (megmozdulni, egyáltalán mozogni) hajlandó felnőtteket várok, akik véletlenül vagy szándékosan, de éppen otthon hagyták a mű feldolgozásával kapcsolatos prekoncepcióikat, illetve eddigi tapasztalataikat. Olyan felnőtteket várok, akik pár óráig nem mondják azt, hogy „szerintem ebben a helyzetben egy gyerek ezt vagy azt tenné”, hanem helyette játszanak, teljes gőzzel – mint egy gyerek. Olyanokat várok, akik pár óra erejéig nem használnak egy mondatban egynél több idegen kifejezést, szakkifejezést meg aztán végképp nem. A program: a RÓMEÓ ÉS JÚLIA dramatikus feldolgozási próbálkozásai kapcsán négy óra élménydús gyötretés, két órába sűrítve. Utána megbeszélés (vesézés, élveboncolás). A résztvevők száma legfeljebb 25 fő.
Akiket a fentiekkel nem sikerült elijesztenem (azt a néhány bátor kollégát), azokat valóban örömmel várom.

 

Inges Zsófia: Hogy is volt ez Kreónnal? (Kreón történetének romjai)

 

Ahhoz, hogy egy történetet friss szemmel meg tudjunk nézni, hasznos, ha nézőpontot váltunk. Mi segíthetne ebben jobban annál, ha megtudhatnánk, mit gondolnak a történetről azok, akik közvetve érintve voltak, és milyen kérdések merülnek fel azokban, akik csak hallottak az eseményekről? Erre ad lehetőséget a szociálterápiás szerepjáték, amennyiben választott szerepben, azt átélve kerülünk kapcsolatba egymással Kreón hajdani környezetének részeként, és beszélgetéseink során megtudhatjuk, ki hogyan látta az itt élők sorsát, helyzetét. Az aktív résztvevők száma 17 fő, nézőket nem várunk.

 

Perényi Balázs A Csongor és Tünde mint ifjúsági dráma

 

Fiatal önmagukat kereső emberek kérdéseiről, kétségeiről, élethelyzetéről is szól Vörösmarty Mihály drámája. Felismerhetjük-e a középiskolásokkal közösen személyes érintettségünket? Rácsodálkozhatunk-e a dramatikus tevékenység által egy színdarabra, amit a kánon klasszikussá avatott? Erre tesz kísérletet a középiskolásoknak szánt helyzetgyakorlatok, rögtönzések sora. Először egy bemutató órát láthatunk gimnazistákkal, a rendezvény vendégei megfigyelik az órát, majd azt megbeszélik.

 

Török László: Trópusok és konvenciók (Lírai művek faggatása a drámapedagógia eszközeivel)

 

A műhelymunka során arra szeretnék kísérletet tenni a vállalkozó kedvű résztvevőkkel, hogy cselekvésen keresztül megéljék, hogy a bevált és megszokott műelemzési formák mellett milyen (új) tapasztalatokhoz juthatunk, ha a lírai alkotásokhoz a drámapedagógia szemléletével – gyakorlataival, játékaival, munkaformáival, konvencióival – közelítünk. Az „egyetlen versmozzanathoz hozzárendelt egyetlen gyakorlat” elemi gesztusától különböző fokozatú ötleteken át szeretnék eljutni annak az izgalmas kérdésnek a gyakorlati vizsgálatáig, hogy egy lírai alkotásban hogyan fedezhető fel az a drámai mag, amely az ún. komplex dráma vagy tanítási dráma megtervezésére és a tanulókkal való közös végig vitelére sarkallhatja az irodalom- és / vagy drámatanárt. A résztvevők létszáma: maximum 30 fő.

 

 

Csontketrec – A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ foglalkozása

 

Általában egy-egy osztályt fogadunk színházi előadásból és aktív részvételre épülő drámapedagógiai foglalkozásból álló játékainkon. Ez alkalommal azonban felnőtt nézőinknek kínálunk lehetőséget arra, hogy saját élményű tapasztalatot szerezzenek egy színházi nevelési foglalkozás működéséről. 

Reméljük, akkora lesz a tömeg, hogy aki csak nézni akarja, elbújhat… ha hagyják…

 

Csontketrec
Írta: Geoff Gillham

Fordította: Kúnos Linda
Díszlet- és jelmeztervező: Ceri Townsend
Színész-drámatanárok: Bethlenfalvy Ádám, Bagaméry Orsolya, Nyári Arnold
Közreműködött: Lipták Ildikó
Rendezte: Hajós Zsuzsa

 

 

Garaczi László: Plazma – A KoMa Társulat előadása és beszélgetés

 

„Plazmavilág: a karakterek, helyzetek, történések folyamatos forma- és halmazállapot változáson mennek keresztül. Felismerhető egy város, Budapest körvonalai, helyzetei, figurái. A konkrét és mégis relatív térben keresünk formát, jellemet, igazságot, törvényt. A darab szereplői bár mai, városi magyarok, ugyanakkor külsőleg és belsőleg a plazmaság törvénye alatt állnak: egyik jelenetből úgy folynak át a másikba, mint különböző színű folyadékok, különböző formájú edényekbe (hajszálcsövesség).” Garaczi László

 

5 színész. 25 szerep. 1 felvonás. 0 díszlet. Játék. Rólad, rólam, rólunk. Elsorvad a kisagyad, ha nem simogatnak? Öngyilkos leszel, ha nincs kapcsolatod? Boldog vagy, ha van? Bármilyen inger jobb az ingertelenségnél? Ez csak játék?

 

Plazma

írta: Garaczi László

dramaturg: Róbert Júlia

zene: Czabán Gábor, Futó Balázs

támogató: Polgár Krisztina Emlékalap

 

Mohai:…………….……Polgár Péter

Fábián:………….………...Jaskó Bálint

Balla:……………………….Zrinyi Gál Vince

Réka:……….……………….Jelinek Erzsébet

Bori:….………………………………..Lass Bea